Nagyszabású ’56-os konferenciát tartottak Erdélyben

Nagyszabású ’56-os konferenciát tartottak Erdélyben

Sepsiszentgyörgyön szervezett konferenciát Hatvan évvel a magyar forradalom után címmel a romániai Volt Politikai Foglyok Háromszéki Szervezete. Az 1956-os Emlékbizottság támogatásával megvalósuló rendezvényen meghívott előadóként részt vett Horváth Miklós hadtörténész és Markó György, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója.

Bár Erdélyben már korábban is elhangzottak előadások az 1956-os forradalom és szabadságharc kérdéseiről, nagyszabású konferencia először foglalkozott ezzel a témakörrel. A 2016. szeptember 1–2 között tartott rendezvénynek Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter nevét viselő megyei könyvtár épületének nagyterme adott otthont.

A konferencia első napján a szervezők nevében Török József ismertette a programot, majd Sztakics Éva alpolgármester és Lukács Bence Ákos konzul köszöntötte a résztvevőket. Ezt követően Markó György, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója Schmidt Mária, az 1956-os Emlékév kormánybiztosának üdvözlő szavait tolmácsolta az egybegyűlteknek.

A kétnapos konferencia első napján, szeptember 1-jén Horváth Miklós hadtörténész, egyetemi tanár A forradalom nemzetközi vonatkozásai címmel tartott előadást. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány munkatársa felvázolta, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc alakulását milyen nemzetközi események határozták meg. Előadásából kiderült, hogy a kommunista magyar és a szovjet politikai vezetés fellépése egységes volt, így a felelősségük is közös mindazokért a következményekért, amelyek e döntések hatására Magyarországon bekövetkeztek.

Horváth Miklós kitért arra is, hogy az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország miként foglalt állást a magyar forradalomról és szabadságharcról. Elmondta, bár a propagandaszervek azt az illúziót keltették, hogy az Egyesült Államok a Kelet–Nyugat viszonyt központi problémaként kezeli, ezzel szemben az amerikaiak mind a lengyelországi, mind a magyarországi események kapcsán szabad kezet adtak Moszkvának.

Ezt követően került sor Markó György: Felkelő csoportok harca Budapesten a szovjet csapatok ellen című prezentációjára. A Kommunizmuskutató Intézet igazgatója kifejtette, hogyan harcoltak a forradalmárok az egyébként minden jogi alap nélkül Magyarországon állomásozó, valamint az ide irányított további szovjet csapatokkal, illetve, kikből is álltak össze tulajdonképpen a felkelők. Markó György elmondta, a forradalmárok esetében nem beszélhetünk katonai értelemben vett szervezett csoportokról, a barikádokra ugyanis nagyszámú, katonai képzéssel nem rendelkező, ellenben bátor és elszánt, zömében tizen- és huszonéves, általános és középiskolás diák vonult fel.

Horváth Miklós és Markó György után Pál-Antal Sándor, a Román Tudományos Akadémia történész-levéltárosa tartott előadást 1956 hatása a marosvásárhelyi egyetemen címmel.

Szeptember 2-án Kozma Csaba újságíró A gyergyó-széki „Fekete Kéz” szervezet, Dávid Gyula irodalomtörténész Rendőrségi akciók a magyar egyetemi oktatás ellen, Tófalvi Zoltán történész Moyses Márton 1956-os ténykedése és tűzhalála 1970-ben, valamint Benkő Levente történész A forradalom értelmiségi árulói címmel prezentált.

A kétnapos szimpózium egyben az egykori politikai üldözöttek bajtársi találkozója is volt, így azon Szücs Lászlóné elnökhelyettes és Szalay Zoltán budapesti elnök személyében a magyarországi Politikai Foglyok Szervezete is képviseltette magát. A konferencián Dózsa László színművész, ’56-os forradalmár is jelen volt. Az első nap délutánján a résztvevők felkeresték a helyi 1956-os emlékparkot, illetve meglátogatták a Kommunizmus áldozatainak emlékhelyét is.

A hiánypótló sepsiszentgyörgyi konferencia előadásai október 23-án a tervek szerint nyomtatásban, igényes kötetbe foglalva is megjelennek majd.

Vissza