„A nagyberuházások miatt csúszott a Millennium”

A Habsburg Történeti Intézet igazgatója adott interjút az ujkor.hu-nak

Az újkor.hu-n megjelent interjúban Gerő András, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója felelevenítette a történelmi múlt korábbi értelmezését, a honfoglalás időpontjának kijelölése körüli furcsaságokat, valamint az emlékév főbb üzeneteit és jelentősebb beruházásait.

Az ujkor.hu-n megjelent interjúban a Habsburg Történeti Intézet igazgatója felelevenítette a történelmi múlt korábbi értelmezését, a honfoglalás időpontjának kijelölése körüli furcsaságokat, valamint az emlékév főbb üzeneteit és jelentősebb beruházásait.

Az 1896-os év Magyarországon a honfoglalás ezeréves évfordulójának jegyében telt. A 120 évvel ezelőtti emlékév kapcsán a Habsburg Történeti Intézet igazgatója adott interjút. Gerő András a millenniumi emlékév legfontosabb üzeneteit a következőképpen foglalta össze: „A millenniumi ünnepség három jelentős értékállítással rendelkezett. Az első ezek közül abban állt, hogy Magyarország a kiegyezéssel megtalálta a helyét a Habsburg Monarchián belül. Ezenfelül fontos volt még a magyarság szupremáciának hangsúlyozása is, valamint azt is reprezentálni kellett, hogy az így létrejött pozitív körülmények lehetővé teszik azt, hogy az ország a civilizációs fejlődés élvonalába zárkózzon fel.” – mondta el Gerő András, majd hozzátette: „Gyakorlati értelemben ezek az értékek kétféle módon jelentek meg: egyrészt a nagyberuházások, másrészt pedig szimbolikus, ceremoniális rendezvények révén.”

A Habsburg Történeti Intézet igazgatója elárulta, a nagyberuházások egyértelműen a jelent, a modern magyar fejlődés eszméjét képviselték, míg a ceremoniális események a múltat állították a középpontba, s ezek egyfajta, mondhatni avitt történelmi patinával zajlottak le.

„Míg az ezredévi ünnepségre készült építmények közül viszonylag kevés maradt fenn, addig a budapesti és vidéki beruházások jelentős része valóban értékállónak, tartósnak mondható –elég ha csak a Szépművészeti Múzeumra, Vígszínházra vagy éppen a földalattira gondolunk.” – mondta el Gerő András a millenniumi emlékév elemeinek maradandósága kapcsán.

Gerő hozzátette: a politikai életben ekkoriban mondhatni „isten békéje” uralkodott, így a kormánypárt és ellenzék harcai nem terhelték meg az emlékév ünnepségeit, viszont a Magyarországon élő nemzetiségiek kifejezetten negatívan élték meg a millenniumot és a hozzá kapcsolódó eseményeket.

A Gerő Andrással készített interjú teljes szövege – benne többek között a honfoglalás idejének kijelölése körüli különös történések leírásával – IDE kattintva érhető el.

(Forrás: Bereznay István, ujkor.hu)

Vissza