Egy orosz hazafi - Szolzsenyicin-kiállítás a Terror Házában

Egy orosz hazafi - Szolzsenyicin-kiállítás a Terror Házában

Egy orosz hazafi - Alekszandr Szolzsenyicin (1918-2008) címmel mutatja be a nagy hatású ellenzéki orosz író életművét a Terror Háza Múzeum szombaton megnyílt kiállítása.

Orbán Viktor miniszterelnök a megnyitón felidézte: ˝Szolzsenyicin könyveinek szamizdat kiadásai kézről kézre jártak a hetvenes és a nyolcvanas években. Mikor elolvastuk őket, úgy éreztük, rettenetesen hosszú álomból ébredtünk˝ - tette hozzá.

Kiemelte: Szolzsenyicin nem egyszerűen leleplezte a kommunista terror brutalitását, hanem azoknak az embereknek, köztük több százezer magyarnak a krónikása lett, akiknek már nem adatott meg a lehetőség, hogy elmondhassák saját történetüket. A kormányfő azt mondta, Szolzsenyicin tollát a holtak iránti kötelesség és az élők iránti felelősség vezetette, és ugyanez a törekvés hozta létre 2002-ben a Terror Házát is. Hangsúlyozta, hogy a szabadság érzése az író számára a hazája iránti elkötelezettségből is fakadt. Orbán Viktor emlékeztetett: Szolzsenyicin aggódva figyelte, miként ˝falja fel˝ a kapitalizmus azokat az országokat, amelyeket évtizedeken át pusztított a kommunizmus, ahogy a szocializmus volt káderei lesznek a kapitalizmus legnagyobb támogatói. 

˝Szolzsenyicin arra biztat minden posztkommunista országot, hogy térjen meg és újuljon meg˝ - mondta el a miniszterelnök. Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon még soha nem mutatta be kiállítás Szolzsenyicin életútját. ˝A kommunista diktatúra legnagyobb ellenfelét nem a szabad világ, hanem maga a diktatúra földje adta˝ - jegyezte meg, hozzátéve: az író tanúságát adta annak, hogy vannak, akik a legsötétebb elnyomás idején is az igazság hangján tudnak szólni. A főigazgató közölte: a kiállításhoz időzítve az Európa Kiadó új Szolzsenyicin-kötettel jelentkezett Orosznak lenni - vagy nem lenni? címmel, ebben az író esszéiből, cikkeiből, beszédeiből olvasható válogatás.

Ljudmila Szaraszkina irodalomtörténész, Szolzsenyicin életrajzírója ˝európai szintű, rendkívüli kulturális eseménynek˝ nevezte a Terror Háza kiállításának létrejöttét. Emlékeztetett, Moszkvában 2001-ben hozták létre a Gulag múzeumát, amely rémisztő képet mutat be a sztálini üldöztetések méretéről, néhány éve ugyanakkor olyan hangokat is lehet hallani, amelyek a sztálini elnyomás politikáját szükségesnek ítélik, és Szolzsenyicint kárhoztatják. Ljudmila Szaraszkina felvetette egy sok évtizedre elhúzódó társadalmi vita lehetőségét, hiszen beszámolója szerint a neosztálinisták úgy gondolják, csak egy Sztálinhoz hasonló, erőskezű vezér képes a korrupciót és a visszaéléseket megszüntetni. A Gulag szigetvilág ma már kötelező olvasmány az orosz iskolákban, Szolzsenyicin mégis is az egyik legvitatottabb alak Oroszországban - mondta el az irodalomtörténész.

A Terror Háza fél éven át látogatható kiállítását a múzeum történészei és szakértői állítottak össze Schmidt Mária és Kiss Ilona kurátor koncepciója alapján. A tárlat nem monografikus jellegű: célja, hogy az író élettörténetének hátterében a legnagyobb hatású műveket és környezetüket mutassa be, olyan mozzanatokra helyezve a hangsúlyt, amelyek a közelmúlt közös történelmének megértéséhez elengedhetetlenek.

Ehhez a többi között a Natalja Szolzsenyicina, az író özvegye által vezetett Szolzsenyicin Alapítvány rendkívül gazdag fotó- és filmanyaga, valamint azok a levéltári dokumentumok nyújtottak segítséget, amelyek ebben az összeállításban a Terror Házában láthatók először.

Forrás: Kormány.hu 2013. szeptember 21.

Vissza