KÖZALAPÍTVÁNY

Bemutakozó

Pályázati kiírások

Pályázati eredmények

Kapcsolatok
Pályázati eredmények

A-K | L-Z

Lagzi Gábor: Egyházak és felekezetek a Baltikumban a XX. században
A Baltikum térsége különleges helyet foglal el Európa vallási térképén. Három nagy monoteista vallás, a keresztény, a zsidó és a muzulmán vallás képviselőit éppúgy megtaláljuk itt, mint a kereszténység három nagy irányzatának, (katolicizmus, ortodoxia, szovjet korszakban végbement politikai, gazdasági, társadalmi változásoknak a bemutatása, nagy hangsúlyt fektetve a szovjet valláspolitikára, benne az ateista propagandára, a terület modernizációja és elvallástalanítása között fennálló kapcsolatára. Külön foglalkozik a pályázó az egyházaknak és felekezeteknek a szovjethatalomhoz való viszonyával, és ezzel együtt az egyházak és a szovjet korszakban működő nemzeti függetlenségi mozgalom közötti együttműködéssel és egymásrautaltsággal. Kitér a munka arra is, hogy a baltikumi egyházak milyen szerepet játszottak a térség demokratizálódási folyamatában, mely végeredményben a Szovjetuniótól való teljes függetlenséghez vezetett.
A pályázó a pályamunka kéziratát a XX. Század Intézetnek beadta.

Lagzi István: Magunk tükrében. Menekültek Magyarországon 1939-1945
A kutatási téma magában foglalja a német és szovjet agresszió következtében Magyarországra menekült lengyelek; a németországi hadifogoly- és munkatáborokból magyar területre szökött franciák, hollandok, belgák, angolok, elszállásolásának, jogi helyzetük, hétköznapi életük, kulturális életük, a hatóságokhoz és a magyar lakossághoz való viszonyuk alakulásának történéseit. A magyar hatóságok menekültekkel kapcsolatos intézkedéseinek – kül- és belpolitikai konzekvenciákkal járó - meghatározó, Magyarország külföldi megítélése szempontjából megkerülhetetlenül fontos elemeit. A kutatásban külön hangsúlyt kap az emigráns lengyel kormány magyarországi legális és illegális szervezeteinek vizsgálata, a menekültek politikai tevékenységének bemutatása, értékelése. A pályázat célja a Hadtörténelmi Levéltár, az Országos Levéltár, továbbá a téma szempontjából fontos megyei levéltárak, a sajtócikkek és a vonatkozó szakirodalom, az eddig megjelent, s a pályázó gyűjteményében lévő visszaemlékezések, a pályázó eddigi kutatási eredményeinek felhasználásával összefoglaló - szintézis - jellegű monográfia elkészítése.
A pályázó a pályamunka kéziratát a XX. Század Intézetnek beadta.

Lakatos Judit: Az állami egyházügyi politika hullámai a Magyarországi Metodista Egyház életében 1945-1976
A pályázó kutatási témája a Magyarországi Metodista Egyház II. világháború utáni történelme, az állami egyházügyi politika változásai és kihatásai az egyház belső életére. A hazai kisegyházak története egy viszonylag kevéssé ismert területe Magyarország XX. századi történelmének. A tanulmány elkészítése hozzájárulhat annak feltárásához, milyen változások zajlottak az egyházak belső életében a háború utáni évtizedekben, illetve, hogy milyen túlélési stratégiákat dolgoztak ki az állami elnyomással szemben.
A pályamunka elkészítésének határideje: 2002. augusztus 31.

Lökkös Attila: "Menni vagy maradni?" Az 1956-os emigránsok társadalmi rétegződése és döntési motivációi
Lökkös Attila egy sajátos szempontból, etnikai alapon szeretné vizsgálni az 1956-os forradalom "utóéletét". Kutatja a Magyarországot elhagyó emigránsok társadalmi összetételét, illetve azt, hogy kik azok, akik a távozás mellett döntöttek és milyen társadalmi réteghez tartoztak, milyen egyéni motivációk vitték őket e döntés felé. Milyen gazdasági, szociális, családi, egyéni okok szóltak az indulás mellett, mennyire befolyásolta a döntést az egyén korábbi közéleti aktivitása, politikai nézete, magatartása a forradalom alatt?
A pályamunka elkészítésének határideje: 2002. november 30.

Lukácsi Zoltán: Nádasi Alfonz: Hadinapló
Nádasi Alfonz latin-görög-orosz-ének szakos bencés tanár urat idős korában még személyesen ismerte a pályázó. Atyai barátságába fogadta és rá hagyta személyes iratainak egy részét, kérve, hogy halála után publikálja azokat.
 Alfonz atya 1943-tól tábori lelkészként szolgált a szovjet fronton, majd hadifogságba esett, és az uszmányi fogolytáborokban raboskodott 1947-ig. Akkori feljegyzéseiből és későbbi visszaemlékezéseiből él össze ez a hatalmas memoár. Megdöbbentőek személyes beszámolói a fronton töltött időről, a doni áttörést követő rettenetes helyzetről, majd a fogolytábor életéről. Mint lelkész és a foglyok táborának vezetője rengeteget tett azért, hogy társait ne kerítse hatalmába a végső kétségbeesés.
A pályamunka elkészítésének határideje: 2004. január 31.

Magyar Egyháztörténeti Vázlatok: Könyvkiadásra vonatkozó pályázatok
A kiadó öt kötet megjelentetéséhez kérte a XX. Század Intézet támogatását:
1.: A bécsi Pázmáneum története. Megjelenés: 2001. február 28.
2.: Nunciusok és nagykövetek. Vatikán-magyar diplomáciai kapcsolatok (1920-2000) Megjelenés 2001. január 31.
3.: Felekezet és identitás Közép-Európában. Megjelenés: 2000. október 31. A kiadó a kötetet a XX. Század Intézetnek leadta
4.: Mészáros István: "Állok Istenért, egyházért, hazáért. Írások Mindszenthy bíborosról. Megjelenés 2000. november 30. A kiadó a kötetet a XX. Század Intézetnek leadta
5.: Bálint László: Üldözött papok a kommunista diktatúra idején. Lakos Endre. Megjelenés: 2000. október 31.
A kiadó a kötetet a XX. Század Intézetnek leadta

Magyar Képzőművészeti Egyetem: A magyar Képzőművészeti Főiskola részvétele az 1956-os forradalom és szabadságharcban c. dokumentumkötete. Könyvkiadás.
A Magyar Képzőművészeti Főiskola tanárai és hallgatói jelentős szerepet vállaltak az 1956-os forradalomban és szabadságharcban. A fordulat évét követően neves személyiségek, művészek, tudósok visszaemlékezéseiből derült ki igazán ennek a szerepvállalásnak a jelentősége. A harcokban négy tehetséges hallgatójuk halt mártírhalált négy kiskatonával együtt. A dokumentumkötet visszaemlékezések és levéltári kutatások alapján állították össze a kötet szerkesztői.

Magyar Napló Kulturális Folyóirat: Don-kanyar című számának támogatása
Amit a fényképezőgép műfaji, technikai adottságainál fogva nem tud érzékeltetni, az az írott anyagokból tudható meg. A kiadványban dr. Szentpétery Tibor Don-menti fotóit az érdeklődő közvélemény által kevésbé ismert visszaemlékezések, harctéri naplók s magyarázó hadtörténeti leírások szövegkörnyezetében mutatják be. A közzétett fotók és szövegrészletek nem csak láttatják az embert próbáló eseményeket, hanem emléket is állítanak az események egykori cselekvő részeseinek.

Magyar Napló Kulturális Folyóirat: 1956 krónikája című számának támogatása
A Magyar Napló Kulturális Folyóirat az 1956-os forradalom és szabadságharc témájával foglalkozó számának kiadásához nyert el támogatást.
A folyóirat példányai megtalálhatók az intézet könyvtárában

Marinovich Endre: A miniszterelnök ezerháromszáztizenöt napja (Antall József kormányon 1990. május 8. - 1993. december 12.)
A pályázó 1991. júniusától 1993. decemberében bekövetkezett haláláig Antall József miniszterelnök kabinetfőnöke, legközvetlenebb munkatársainak egyike volt. Feladata volt a miniszterelnök döntéseihez szükséges információk gyűjtése, szelektálása és a meghozott döntések végrehajtásának ellenőrzése, Antall József hazai és nemzetközi programjának koordinálása. A pályázat a rendszerváltoztatás miniszterelnökének hivatali idejét dolgozza fel. Antall József naplót nem vezetett, emlékiratai nincsenek, politikai témájú írásainak jelentős része, a vele készült interjúk java megjelent a Modell és Valóság című könyvben. A pályázó munkájában kifejezetten annak az ezerháromszáztizenöt napnak a bemutatására vállalkozik, amelynek túlnyomó többségét Antall József környezetében töltött el.

Masszi Lap- és Könyvkiadó Napút című folyóiratának támogatása
A pályázó a Napút c. folyóirat két, az 1956-os forradalom és szabadságharc témakörével foglalkozó számának megjelentetéséhez nyert el támogatást.
A folyóirat példányai megtalálhatók az intézet könyvtárában.

Masszi Lap- és Könyvkiadó: Doncsev Tosó: Új idők bolgárai, könyvkiadásra vonatkozó pályázat
A kiadó Doncsev Tosó: Új idők bolgárai című kötete megjelentetéséhez kérte a XX. Század Intézet támogatását.
A megjelent kötet megtalálható a XX. Század Intézet könyvtárában.

Máthé Zsuzsanna: Szabadság a döntésben kutatócsoport
Az öt fős kutatócsoport, Szerencsés Károly egyetemi docens vezetésével, arra vállalkozik, hogy az 1920-2002 közötti időszakban Magyarországon lezajlott választások történetét dolgozza fel több szempontból. A kutatás eredményeit egy, a 2003. év végére összeálló tanulmánykötetben foglalnák össze. Az alapvetően gyakorlati felhasználásra szánt tanulmánykötetben elemzésre kerülnének a XX. századi magyar választások többek között statisztikai, politológiai, kommunikációs, jogi és társadalmi szempontból.
A pályázó által vállalt feldolgozandó témakör a következő:
- Vallások, történelmi egyházak szerepe a XX. századi választásokon
- A sajtó befolyásoló szerepe a XX. századi választásokkal kapcsolatban
- Személyiségek szerepe, jelképpé vált személyiségek a választások eredményességének tükrében.
A pályamunka elkészítésének határideje: 2004. január 31.

Matuska Márton: A temerini és a pirosi 1944-es vérengzés feltárása
1944-ben a magyar hatóságok Jugoszláviából való kivonulása után, Tito rendszerének kezdetén, akárcsak az egész Délvidéken, Temerinben és Piroson is sok helybeli magyart kivégeztek minden szabályos eljárás mellőzésével. Az áldozatokat jeltelen tömegsírokban hantolták el, az eseményekről akkor semmilyen adat, információ nem került napvilágra, a hivatalos megfogalmazás szerint "a megszálló magyar hatóság szolgálatában állók nyerték el jogos büntetésüket." A hatóság még az áldozatok névsorát sem tette közzé. A pályáazt célja utólag feltárni ezeket az eseményeket, hiteles képet adni a történtekről.
A pályázó a pályamunka kéziratát a XX. Század Intézetnek beadta.

Máté András: 1956 október 23.- 2001. Október 23.-ig
A pályázat anyaga a XX. Század Intézet irattárában hozzáférhető.

Mazsu János: A magyar eredetmonda (Ének a csodaszarvasról) korszerű, XXI. Századi interpretációjának kialakítása és publikálása Könyvkiadás.
A megjelentetni kívánt kötet célja a fiatal generációk megismertetése a magyar kulturális örökség alappillérét jelentő eredetmonda korszerű, XXI. századi értelmezésével és megjelenítésével.
A kötet példányai megtalálhatók az intézet könyvtárában.
A pályázat anyaga a XX. Század Intézet irattárában hozzáférhető.

Mester Ágnes: A Római Magyar Intézetek működése
A pályázat a Római Magyar Intézetek működését 1913 és 1949 között több periódusban vizsgálja: az első szakasz 1913-1928 közé esik, az első Magyar Intézet Fraknói Villa-beli megnyitásával, majd az I. világháború utáni újjászervezésével foglakozik. Külön fejezet a Collegium Hungaricum megnyitása, valamint a Római Magyar Intézet működése a két világháború között, 1939-ig. Kiterjed a pályázó vizsgálata külön-külön a Római Magyar Intézet mindennapjaira a II. világháború alatt, illetve azutánra is, egészen 1949-ig. E témában természetesen nem hagyható figyelmen kívül a mindenkori magyarországi kultúrpolitika vizsgálata sem.
A pályázat célja az Olasz-, és a Magyar állam kapcsolata történetének kiegészítése egy sajátos nézőpontból, a Római Magyar Intézet ösztöndíjasainak munkáin át.
A pályázó a pályamunka kéziratát a XX. Század Intézetnek beadta.

Mészáros Gyula: Az 1956-os forradalom és szabadságharc a Veszprémi és Keszthelyi Egyetemeken
A tanulmány célja, bemutatni, hogy az 1956-os forradalom eseményei hogyan kapcsolódtak egymáshoz, illetve hogyan hatottak egymásra az egyetemek esetében. Ezenkívül természetesen leírja a forradalom alatt történteket is e két egyetemen: a két Veszprém megyei felsőoktatási intézmény hallgatói, dolgozói hogyan vettek részt a forradalomban. Milyen okok vezettek oda, hogy a vidéki egyetemek a forradalom motorjai lehettek, illetve mi volt a hasonlóság, és az eltérés az egyes egyetemek küzdelmei között.
A pályamunka kéziratát a pályázó a XX. Század Intézetnek beadta.

Mészáros Gyula: "Megszállók és kiszolgálóik elleni harc Veszprém és Zala megyében 1944-1956 között"
A pályázat célja bemutatni, hogy a két megye lakói hogyan élték meg az 1944-1956 közötti időszakot, mennyi halálos áldozatot hoztak a kutatott időszakban. A kutatás megmutathatja, hogy szép számmal voltak olyan magyarok, akik nem törődtek bele a szovjet megszállásba, tenni akartak, és tettek is ellene, sokszor életüket áldozták ebben a harcban. A tanulmány az úgynevezett "Kopjások" történetével kezdődne, bemutatva a nemzeti ellenállás továbbélését, főleg a "Fehér Gárda" tevékenységében; a diák összeesküvések történetét; mindazon perek történetét, amelyek halálos ítélettel végződtek a két megye vonatkozásában.
A pályázó a pályamunka kéziratát a XX. Század Intézetnek beadta.

Missurai Tímea: 1956 dicsősége
A pályázat anyaga a XX. Század Intézet irattárában hozzáférhető.

Mizerák Katalin: Az ázsiai típusú szocializmus kudarcának utóélete Mongóliában: út a demokrácia felé
A "mongolia típusú szocializmus", egy olyan politikai rendszer volt, amely során az ország lakossága kikerülte a kapitalista társadalmat és rögtön átlépett a nomád feudalizmusból a szocializmusba. Szinte átmenet nélkül lépett rá a kapitalista fejlődés útjára és leginkább fejlődési ütemével lepte meg a világot.
Az 1960-as évektől a rendszerváltásig eltelt időszak értékelését, illetve napjaink politikai viszonyainak feldolgozását még egyetlen magyar szerző sem vállalta átfogóan. Ezért a pályázat célja feldolgozni ezt a periódust egy kis monográfia keretében.
A pályamunka elkészítésének határideje: 2004. január 31.

Mohai Lajos, Dr.: A bethleni konszolidáció hatása Kosztolányi irodalmi és történeti felfogására
A pályázat célja, hogy bemutassa Kosztolányi 1919-től 1929-ig - a kommün bukásától a nevezetes Ady-revízióig - tartó alkotói periódusában, hogyan jelennek meg esztétikailag megformált ideológikumban, az írói világképben, a bethleni konszolidációnak nevezett politikatörténeti korszak társadalmi-lélektani hatásai, azok a körülmények, amelyek a mindennapi életet, az írói gondolkodásmódját egy az egyben meghatározták. A szabadkai származású, tehát Trianon tragédiáját személyes sorscsapásként megélő Kosztolányi illúziók nélkül szemléli és mutatja be a korszak politikai mozgását. Magyarország XX. századi politikatörténetét is meghatározó tíz esztendejének lenyomatát képező írói életperiódus újszerű megközelítéssel árnyalhatja és kiegészítheti a bethleni politika konszolidációs vonásainak hatását a húszas évek magyar társadalmára.
A pályázó a pályamunka kéziratát a XX. Század Intézetnek beadta.

Molnár Imre: Esterházy János: Kisebbségi kérdés című kötet kiadása
A pályázat anyaga a XX. Század Intézet irattárában hozzáférhető.

Murber Ibolya: 1956-os menekültek Voralbergben
A kutatás célja feltárni és feldolgozni azon dokumentumokat, melyek az 1956 után Voralbergbe menekült magyarokra vonatkoznak. A pályázó ezen hungarikákból a fontosabbakat másolat formájában haza kívánja hozni, illetve eredményeit publikálni kívánja. Tervezi ezen kívül a voralbergi újságarchívumban a magyarokra vonatkozó újságcikkek kigyűjtését, feldolgozását.
A pályázó a pályamunka kéziratát a XX. Század Intézetnek beadta.

Nagy József, Dr.: A paraszti társadalom felbomlasztásának folyamata és eszközei az 1950-es években
A tanulmány a magyar parasztság 1945 utáni történetét vizsgálja. Az 1945-ös földreform után nyílt lehetőség a magyar demokratikus agrárátalakulásra, egy gazdasági és politikai szempontból egyaránt erőteljes paraszt-polgári réteg kialakulására. Ez a fejlődés azonban 1948-ban, a pártdiktatúra létrejöttével megszakadt. 1948 tavaszán megtörtént a nagyipar államosítása, 1949 végére pedig a magánkisipar és kereskedelem is felszámolódott. 1949-től a pártvezetés teljes súlyával a parasztságra nehezedett. A parasztság tönkretételének négy területe volt: az adóztatás, a beszolgáltatás, az erőszakos tsz szervezés és tagosítás, a kulákkérdés és kulákosítás, amely az egész parasztságot érintette. Mindezek következtében a mezőgazdasági népesség aránya 1949-1960 között 49%-ról 35,5%-ra csökkent. 1949-1955 között 692 ezerrel csökkent a mezőgazdaságban a kistermelők száma, több mint 150. 000-rel a gazdaságok száma, és közel 4 millió holddal az egyéni gazdálkodók által megművelt földterület. A pályázó ezt a folyamatot kívánja tüzetes elemzés alá venni.
A pályázó a pályamunka kéziratát a XX. Század Intézetnek benyújtotta.

Nemesszeghy György: Ősi magyar család a XX. századi diktatúrák árnyékában
A pályázat témája az ősi Zsigmond királyig visszavezethető Nemesszeghy család tagjainak küzdelmeinek bemutatása a XX. századi diktatúrákkal szemben, valamint a visszaemlékezések tudományos feldolgozása.
A pályázat anyaga a XX. Század Intézet irattárában hozzáférhető.

Dr. Obbágy László: A magyar görög katolikus egyház hitoktatásának története a XX. században
A hitoktatás története a magyar görög katolikus egyházban több szempontból is rendkívül tanulságos. Jól tükrözi a különböző korokban az egyház társadalmi szituációját, másrészt jelzi az egyház missziós küldetésének elkötelezettségét. Sok új adalékkal szolgálhat a kommunizmus időszakának erőfeszítéseit és beletörődéseit feldolgozó kutatás is. A pályázó a magyar görög katolikus egyház hitoktatása XX. századi történetének pontos megismertetésére és kiadvány formájában történő közreadására vállalkozik.
A pályázat anyaga a XX. Század Intézet irattárában hozzáférhető.

Okváth Imre: Ellenállási mozgalmak a Rákosi-korszakban 1945-1956
A pályamunka a Magyarországra erőszakolt sztálini típusú diktatúra kiépítése ellen szervezkedő társadalmi csoportok, rétegek ellenállási törekvéseinek feltárásáról szól. Levéltári kutatásokra támaszkodva fő törekvése arra irányul, hogy rekonstruálja a parlamentáris demokrácia megteremtése érdekében küzdő politikai erők legális és illegális küzdelmeit az 1945-1956 közötti időszakban. A kutatás kiemelt figyelmet fordít a Magyar Szabadság Párt és a Magyar Függetlenségi Párt politikai próbálkozásaira, illetve az állambiztonsági szervek "operatív ellenlépései" vizsgálatára. A kutatás további célja annak tisztázása, hogy a kommunista diktatúra kiépítésével mennyire sikerült a magyar társadalom totális megfélemlítése, és a behódolás "látszat maszkja" mögött hogyan szervezkedett az egyre terebélyesedő "belső ellenzék" ellenállási tevékenysége.
A pályamunka kéziratát a pályázó a XX. Század Intézetnek beadta.

Orgoványi István: 1945 - 1956 közötti koncepciós perek Bács - Kiskun megyében
A pályázati kutatás az 1945 és 1956 közötti koncepciós perekkel foglakozik Bács - Kiskun megyében.
A pályázat anyaga a XX. Század Intézet irattárában hozzáférhető.

Őze Sándor: A XX. század közepi magyarországi diktatúrák erőszakszervezetei a tárgyi anyag tükrében
A pályázat anyaga a Terror Háza múzeum irattárában van.

Pallai László: Az integrációs gondolat magyarországi képviselői a két világháború között
Napjaink integrációs folyamata nemcsak az integráció elméleti kérdései iránt erősítette fel az érdeklődést, hanem a történeti előzmények vizsgálata is egyre nagyobb teret nyert a tudományos kutatásban. Az integráció gondolatának magyarországi képviselői - többek között: Gratz Gusztáv, Hantos Elemér, Elekes Dezső, Székely Artur, Auer Pál, Makay Miklós stb. - óriási anyagmennyiséget, koncepcióhalmazt, helyzetelemzéseket hagytak ránk a korábbi időkből. A pályázó célja az, hogy az említett személyek helyzetelemzéseinek, kiútkeresési javaslatainak elemzése révén felvázolja a két világháború közötti közép-európai regionális gazdasági blokkalkotási kísérletek motivációit, gazdasági hátterüket, nagyhatalmi környezetüket , kitérve a magyar hivatalos politika álláspontjára is.
A pályamunka elkészítésének határideje: 2002. szeptember 30.

Pap János: Társadalom, Politika, Közélet Zemplén-Abaúj megyékben- kiemelten a Hegyközben történő folyamatokra-1944-1956
A pályázó kutatásainak célja, hogy két észak-magyarországi kis megye -Zemplén és Abaúj - példáján keresztül a tudományos kutatómunka módszereivel, eredeti levéltári dokumentumokra támaszkodva mutassa be az 1944-1956 közötti társadalmi, politikai folyamatokat. A készülő tanulmányból kiderül, hogy kik voltak észak-magyarországon, de részben az országban is meghatározó baloldali és jobboldali politikusok, államférfiak és a világháború utáni zavaros, anarchikus viszonyok között a kis ember életében és a politikai elit életében is milyen ellentmondások, tragédiák születtek. Kitér ezenkívül arra, hogy években kiemelkedett vezetők hogyan lettek az 1956-os forradalom negatív "hősei", a szocializmust építő Magyarország évtizedeiben pedig a gazdasági, társadalmi folyamatok meghatározói, irányítói.
A pályázat anyaga a XX. Század Intézet irattárában hozzáférhető.

Papp György: A XX. századi diktatúrák erőszakszervezeteinek működése az épülettörténetek tükrében
A pályázat anyaga a Terror Háza múzeum irattárában van.

Dr. Páva István: Jelentések a Birodalomból - A berlini magyar nagykövetség a második világháborúban
A tanulmány a második világháború alatt döntő jelentőségű berlini magyar nagykövetség munkájával foglalkozik, elsősorban a katonai attasé, Homlok Sándor ezredes személyén és a vezérkari főnökhöz intézett jelentésein keresztül. Szerepel a katonai attasénak, illetve a bécsi, prágai és müncheni konzulátusnak 1941 januárjától novemberig készült jelentésegyüttese, továbbá Homlok Sándornak Szombathelyi Ferenc vezérezredeshez intézett, 1942 szeptember és 1943 februárja közötti levelezése.
A megjelent kötet megtalálható az intézet könyvtárában.

Dr. Pelle János: A magyar társadalom és a zsidótörvények
A pályázó kutatása során megvizsgálja a különböző társadalmi, etnikai és szakmai szervezetek, az egyházak reakcióit a zsidótörvényekre, a zsidók intézményesült hátrányos megkülönböztetésére. Különös figyelmet fordít a keresztényeknek a zsidókról alkotott véleményének alakulására, valamint arra, mit tudtak a magyar zsidók arról, mi is történik a németek által megszállt Lengyelországban, a balti országokban, illetve Ukrajnában a zsidókkal, milyen sors jutott a zsidóknak osztályrészül Szlovákiában, Horvátországban, Romániában.
A pályázó a pályamunka kéziratát a XX. Század Intézetnek beadta.

Pelle János: Jászi Oszkár
A pályázat anyaga a XX. Század Intézet irattárában hozzáférhető.

Pócza Kálmán: A totalitarizmus elméletek lehetőségei és korlátai
A pályázó a totalitarizmus elméletekre vonatkozó szakirodalom alapos és mérlegelő áttekintése révén arra keresi a választ, hogy vajon volt-e a XX. század két totális diktatúrája, a fasizmus és a kommunizmus között lényeges különbség, avagy a főbb szempontok (akár erkölcsiek, akár tudományosak) alapján azt mondhatjuk, hogy a XX. századot két lényegileg hasonló diktatúra határozta meg.
A pályamunka elkészítésének határideje: 2002. szeptember 30.

Pölöskei Ferenc: Falukutatás - Nemzeti politikai és kulturális hagyományok -
Pölöskei Ferenc akadémikus elismert tudósokból olyan munkacsoportot kívánt létrehozni, amely vállalja az 1930-as évek falukutató mozgalmának feltárását. A projekt lehetővé teszi a harmincas évek egyik legnagyobb hatású szellemi mozgalmának bemutatását, hozzájárulhat a tudományos közéletbe történő újbóli beviteléhez. A témát sokféleképpen megközelítő pályázat tartalmazza a szociográfiai irodalom elemzését, a néprajz, az irodalmi, zenei hagyományok vizsgálatának beemelését a mozgalomba, s e mellett számos a falukutató mozgalmat a társadalmi folyóiratokba helyező vizsgálatot is előirányoz. (agrárgazdaság és társadalom, politikai elitváltás, a szövetkezés gondolata stb.) A pályázat része egy, a témát körüljáró tudományos konferencia megrendezése 2002. márciusában.

Prazsák Gergő: Kádár János beszédeinek társadalomképe
A kutatás célja, hogy Kádár János beszédei alapján olyan, eddig kevéssé vizsgált társadalmi jelenségeket tárjon fel, amelyek időbeli távolságuk ellenére mégis közvetlen hatással vannak napjaink történéseire is. A pályázó a szövegek elemzését a következő szempontok alapján végzi: A politikus és a médiumok kapcsolata. Társadalomkép és rétegződés. Személyiség és média.
A pályamunka elkészítésének határideje: 2002. november 30.

Dr. Pajor Rezsőné Puskás Julianna: Magyar református közösségek és templomaik az Egyesült Államokban, 1891-2000.
A kutatás célja az Egyesült Államokba vándorolt református magyarok egyházi közösségeinek és templomainak számbavétele, az ezekre vonatkozó írásos és képdokumentumok összegyűjtése, valamint számítógépre vitele révén egy képes történelmi album összeállítása, amely mindazon egyházi közösség és templom történetének áttekintését tartalmazza, amelyeket az elmúlt száz év folyamán az Egyesült Államokban magyarok birtokoltak.
A pályamunka elkészítésének határideje: 2002. szeptember 30.

Dr. Raffay Ernő: A területi revízió története Magyarországon - A II. bécsi döntés (1940)
A két világháború közötti magyar külpolitika egyik fontos fejezete az 1938-1941 között megvalósult négyszeres területi revízió, az 1920-as trianoni döntéssel megkisebbített ország területének megnövelése. A készülő monográfia a területi növekedéshez vezető magyar külpolitikának fontos nemzetközi összefüggéseit vizsgálja, elemzi a területi revízió magyarországi, belpolitikai vonatkozásait, majd a magyar revízió romániai belpolitikában történt fogadtatását. Kitér a romániai magyarság és a magyar területi revízió összefüggéseinek elemzésére, a II. bécsi döntés konkrét létrejöttére és a II. bécsi döntés utáni észak- és dél erdélyi helyzetet vizsgálja meg.

Rajczy Szilárd: Az erőszakszervezetek szerepe Magyarországon
A pályázat anyaga a XX. Század Intézet irattárában hozzáférhető.

Rácz Sándor József: 1956 - os album
könyvkiadásra vonatkozó pályázat
A pályázó egy 1956-os album megjelentetéséhez kérte a XX. Század Intézet támogatását, amely tartalmazni fogja az 56-os forradalommal és szabadságharccal kapcsolatos fontosabb eseményeket, táblázatokat, kronológiai sorrendet.
A pályázó a pályamunka kéziratát a XX. Század Intézetnek beadta.

Rosdy Tamás: A Magyar Katolikus Egyház segélyezése 1950-1989
A téma teljesen feldolgozatlan. Bár nem az egyetlen külföldi segélyforrás volt a magyar katolikus egyház számára az Europaischer Hilfsfonds, mégis a legjelentősebbnek nevezhető. Az Esztergomi Prímási Levéltár anyagában és a bécsi Europaischer Hilfsfonds iratanyagában végzendő kutatással megírható lesz a XX. század második felének magyar katolikus egyháztörténetében oly nagy jelentőségű segélyezés története.
A téma jelentőségét növeli, hogy nem csupán az egyház gazdasági helyzetét ismerhetjük meg, hanem ezen keresztül képet alkothatunk a magyar katolikus egyház belső életének alakulásáról a diktatúra évtizedeiben.
A pályamunka elkészítésének határideje: 2004. január 31.

Dr. Saád József: Táborszemle
A pályázat témája az 1950-1953 között létesített 12 hortobágyi és közép-tisza-vidéki zárt kényszermunkatábor történeti és szociológiai feltárása, illetve ezek kiadványba rendezése. A Táborszemle című kiadvány esettanulmányokat, térképeket és helyszínrajzokat tartalmaz majd, melyek az egykori táborlakók és leszármazottainak visszaemlékezései alapján készülnek.
A pályamunka elkészítésének határideje: 2002. szeptember 30.

Salamon Konrád: A népiek az 1956-os forradalomban
A pályázat célja a népi mozgalom szemszögéből bemutatni az 1956-os forradalom történetét. A szerző azt a kérdéskört szeretné körüljárni, amely szerint 1956 a harmadik út forradalmának tekinthető. A munka várható eredménye annak bizonyítása, hogy az 1956-os forradalom mindenekelőtt a nemzeti függetlenség, a demokrácia és a társadalmi igazságosság igézetében zajlott, tehát azoknak az eszményeknek a jegyében, melyeket együttesen mindenekelőtt a népi mozgalom képviselt. .
A pályamunka kéziratát a pályázó a XX. Század Intézetnek beadta.

Sallai Gergely: Az első bécsi döntés körülményei...
A pályázat anyaga a XX. Század Intézet irattárában hozzáférhető.

Sándor László: Wellmann Imre életrajza
Wellmann Imre ahhoz a történetírói nemzedékhez tartozott, amelyik a két világháború között ígéretesen kezdte a pályáját, amelyet viszont a kommunista diktatúra derékba tört. 1946-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották ugyan, de tagságától 1949-ben- minden indoklás nélkül- megfosztották. Osztályidegenként kezelték, s 1956-ban a Fővárosi levéltárból is eltávolították, mert elvállalta a levéltári Forradalmi Tanács elnöki tisztségét. Nemzetközi hírű agrártörténészként beosztott levéltáros lett. Akadémiai tagságát, csak 1982-ben kapta vissza, hosszas huzavona után. A pályázó célja Wellmann Imre életútjának, történetírói pályájának monográfia formájában történő megírása.
A pályamunka elkészítésének határideje: 2002. október 30.

Seszták Ágnes: Hortobágyi kitelepítettek
A pályázó és munkatársai a feledésbe merülő hortobágyi kitelepítettekkel történő interjúk készítésére nyújtottak be munkatervet. A kitelepítő táborokba szinte az ország minden részéről hurcoltak embereket, a koncentrációs táborokból hazatért zsidóktól, jómódú kereskedőkön keresztül a polgárság különböző képviselőiig. Számuk körülbelül tízezer volt, a számítások szerint még egyharmaduk él. A dolgozat célja az, hogy interjúkat készítsenek az ország különböző részein azokkal az emberekkel, akik ezeket a táborokat megjárták és akik ezeket a megpróbáltatásokat túlélték.
A pályázat anyaga a XX. Század Intézet irattárában hozzáférhető.

Seszták Ágnes: Rendszerváltás évei
A rendszerváltozással bekövetkezett történelmi sorsfordulót a magyar családok többségének gazdasági, egzisztenciális szempontból sorozatos krízishelyzete követte. Így csak kevesek számára adatott meg az a nyugalmi állapot, amely módot adott volna arra, hogy tisztázzák a közelmúlthoz való személyes, morális viszonyukat.
A pályázat célja, a mintába bevont hazai és 1956 után emigrációba kényszerült családok sorsának követése, különös tekintettel az ötvenes években átélt eseményekre, helyzetükre az 1956-ot követő megtorlás évei alatt, majd a késő kádári időszakban, a rendszerváltozásig.
A pályamunka elkészítésének határideje: 2004. január 31.

Sólyom Ildikó: A Sólyom-per és utóélete
A pályázó szándéka az 1950-es Sólyom-per rekonstruálása. Célja pedig bemutatni a fellelhető iratok - a MOL, a Hadtörténelmi Levéltár és a Történeti Hivatal által őrzött - dokumentumok egymásnak is ellentmondó pontatlan adatait - a forráskritika alkalmazásával. Az elírt nevek, helytelen dátumok revideálásával - felmutatni, és rendszerbe foglalni a még fellelhető bizonyítható autentikus anyagokat, és az összefüggéseket feltárni általuk. Megvilágítani azt a homályba hagyott tényt, hogy az 50-es évek koncepciós perei során azonos ítéletek esetén a végrehajtás és a családtagok későbbi sorsa éppúgy személyre szólóan differenciálódott, mint ahogy az azonos felmentések során a rehabilitációs eljárások is szelektívek lettek.
A pályázó a pályamunka kéziratát a XX. Század Intézetnek beadta.

Solymossy Péter: Svéd diplomáciai jelentések Budapestről, 1945-1963
A pályázat célja, hogy feltárja a magyar történészek számára eddig teljesen ismeretlen és feldolgozatlan svéd diplomáciai jelentéseket a II. világháború utáni magyar történelem svéd értékeléséről. A svéd diplomáciai anyag feldolgozása azért különösen fontos a magyar külpolitika megértése szempontjából, mert Svédország semlegességéből következően a svéd diplomaták viszonylag könnyebben jutottak fontos és kényesebbnek tartott információkhoz, mint más nyugati kollegáik. A munka sok szempontból hozzájárul a közelmúlt magyar történelmének az átértékeléséhez, és nagymértékben segítheti a többi történész-kutató munkáját.

Straussz Péter: Szabadság a döntésben kutatócsoport
Az öt fős kutatócsoport, Szerencsés Károly egyetemi docens vezetésével, arra vállalkozik, hogy az 1920-2002 közötti időszakban Magyarországon lezajlott választások történetét dolgozza fel több szempontból. A kutatás eredményeit egy, a 2003. év végére összeálló tanulmánykötetben foglalnák össze. Az alapvetően gyakorlati felhasználásra szánt tanulmánykötetben elemzésre kerülnének a XX. századi magyar választások többek között statisztikai, politológiai, kommunikációs, jogi és társadalmi szempontból.
A pályázó által vállalt feldolgozandó témakör a következő:
- Előrehozott választás, mint eszköz a XX. századi Magyarországon
- Politikai "oldalak" Magyarországon
- Sikeres képviselő-jelölt típusok az egyéni kerületekben
A pályamunka elkészítésének határideje: 2004. január 31.

Sváby Enikő: Halápy József és társainak pere
A pályázat anyaga a XX. Század Intézet irattárában hozzáférhető.

Prof. Szabó János: A Kádári represszió intézményei, az erőszak szervezése és az erőszakszervezetek: 1956-1989
A pályázó 1999- ben 3 éves kutatásra nyújtott be pályázatot. A pályázó és munkatársai 1999-ben kezdték el a kutatásaikat amelyek pontosíthatják ismereteinket a Kádár-korszak intézményi hátteréről, erőszak-szervezetek hatalom stabilizálásában és hatalom felfeslésben játszott szerepéről.
A Határőrség, a BM- rendőrség, a Polgári Védelem, a Titkosszolgálatok Vám-és Pénzügyőrség és sok más szervezet anyagainak alapos tanulmányozása után átfogó bibliográfia készül a kutatás alá vett szervezetek 1956-1989 közötti működésével, szerkezeti és szervezeti problémáival foglalkozó szakmunkákról.

Szabó Pál Csaba: Kárpát - medencei várostérképek 1900-1913
A kiadvány a jelentős magyarországi és külföldi térképgyűjteményekből a legszebb várostérképeket gyűjti össze és mutatja be. A kötet szerkesztői a térképekhez kapcsolódó összes információt kiegészítik, újraszerkesztik. A városok vezető intézményeit, jellemző utcarészleteit, legszebb köztereit a térképeken külön megjelölik és ezekről korabeli fényképfelvételeket is közölnek. A városokat bemutató önálló fejezetekhez, a korabeli helyi sajtóból, útikönyvekből, levéltári anyagokból válogatnak színes szemelvényeket. Egy kis ízelítő a kötetben megtalálható városok listájából: Arad, Fiume, Kolozsvár, Komárom, Marosvásárhely, Nagyvárad, Brassó, Zenta, Lőcse, Zilah, Eger, Versec stb.
A pályamunka elkészítésének határideje: 2002. április 30.

Szabó Péter, Bús János: Béke poraikra II.
Szabó Péter: Béke poraikra c. kiadvány második kötete / II. világháború magyarországi hadszínterein elesett, illetve eltemetett magyar honvédek és munkásszolgálatosok emlékkötete/. Könyvkiadás.
A négykötetesre tervezett könyvsorozat második darabja a II. világháború során Kárpát-medencében zajló harcokban elesetteknek állít emléket. A pályázó ezen kötet kiadásához nyert el támogatást.
A pályázat anyaga a XX. Század Intézet irattárában hozzáférhető.

Dr. Szakály Sándor: A magyar katonai felső vezetés 1938-1945
A pályamunka a magyar katonai felső vezetés 1938 és 1945 közötti vezetőit, azok életrajzi adatait és a fenti időben való tevékenykedésüket mutatja be a magyarországi levéltéri anyagok alapján. Külön kitér a korszak honvédelmi minisztereire, azok adatainak összegyűjtését is feladatául tűzte ki. A cél egy két kötetes mű, egy adattári és egy lexikon összeállítása.
A pályázó a pályamunka kéziratát a XX. Század Intézetnek beadta.

Szatmári Péter: Választási gyakorlat és pártrendszerek Magyarországon
A pályázat anyaga a XX. Század Intézet irattárában hozzáférhető.

Szekér Nóra: Magyar testvéri közösség pere
A pályázat anyaga a XX. Század Intézet irattárában hozzáférhető.

Dr. Szerencsés Károly: Magyar miniszterelnökök a bíróság előtt (1849-1958)
A népképviselet megteremtése - 1848 - óta a végrehajtó hatalom felelős személye a miniszterelnök lett, akkor is, ha a kormányfő mellett, de inkább felett a kiegyezés, az első világháború után, majd a második világháborút követő rövid parlamentáris szakasz és a szocializmus idején is a végrehajtó hatalmat döntően befolyásoló, korlátozó, ellenőrző hatalmi központok léteztek. Az Uralkodó, a Kormányzó, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság Elnöke, a Párt vezetője döntően meghatározta a politikai irányt egy - egy korszakban, felelőssége viszont szinte egyáltalán nem volt megfogható. A sorsfordító történelmi pillanatokban a kormányfők felelősségre vonása viszont szinte mindig napirendre került, de sohasem a vonatkozó törvényeknek megfelelően, mindig kivételes, s ezért jogilag is megkérdőjelezhető eljárás keretében. A pályázó munkájában vizsgálni kívánja a sorsfordító történelmi helyzetekben a miniszterelnökök perbefogását, pereinek lefolyását, jogi hátterét és hivatkozásait. Be kívánja mutatni azt a történelmi környezetet, amelyben ezeket a pereket lefolytatták, azt a determináltságot, amely kikényszeríttette a legsúlyosabb ítéletet Batthyányi Lajos, Imrédi Béla, Bárdossy László, Sztójay Döme, Szálasi Ferenc és Nagy Imre esetében
A pályázat anyaga a XX. Század Intézet irattárában hozzáférhető.

Sziklai István: A magyar katolikus egyház kriminalizásának folyamata 1950-53
A pályázat anyaga a XX. Század Intézet irattárában hozzáférhető.

Dr. Szolnoky Erzsébet: A magyarországi szerzetesrendek társadalmi és kulturális szerepe a középosztály szellemi arculatának kialakításában (1900-1950)
1916-ban a Szentszék szerzetesi reformot léptetett életbe, amely pozitív hatást eredményezett. Növekedett a szerzetesek és szerzetestársulatok száma, erősödött a belső fegyelem, a rendtagok iskolázottsága és műveltsége magasabb színvonalúvá vált. A szerzetes maga is a középosztály tagja lett. Ezenkívül a társadalmi aktivitásuk is növekedett. A pozitív változás hatása kimutatható az oktatásban, a társadalmi és kulturális egyesületekben, a tudományos életben, a szellemi, etikai, lelki élet kialakításában és a szociális tevékenységük területén. A pályázó a magyarországi egyházi levéltárakban szeretné a fent említett folyamatnak bizonyítást találni, és ennek alapján egy összefoglaló tanulmányt elkészíteni a témában.

Szőcs Géza: Az 1956-os forradalom és szabadságharc szovjet és román szimpatizánsai
A szovjet katonák fraternizálására vonatkozó hírek már 1956. október 25.-től nyomon követhetőek a sajtóban és a szemtanúk feljegyzéseiben, majd visszaemlékezéseiben. Mind a mai napig nem született azonban erre a témára vonatkozó, forráskutatáson alapuló kiadvány. 1956 októberét követően Romániában hatalmi megtorló eszközökkel nyomták el a romániai társadalom magára találásának első jeleit. Rengetegen kerültek börtönbe, köztük szép számmal románok is. Róluk elmondható, hogy nemcsak rokonszenveztek, de sokszor nyilvánvalóan, sőt tüntetően azonosultak a magyar forradalom céljaival.

Szőts Zoltán/Völgységi Múzeum
Szőts Zoltán A Völgység huszadik százada
A pályázó a bonyhádi Völgység Múzeum képviseletében a pályázati címben jelzett konferencia kötetének kiadására nyerte el az intézet támogatását.
A konferenciakötet a XX. Század Intézet irattárában hozzáférhető.

Szőke András: Gyenge Lajos üldöztetése 1948-1956
A pályázó egy olyan filmforgatókönyvet szeretne megírni, amely hitelesen mutatja be a Rákosi-korszakot, az "ávós-világot", az akkori fiatalok, köztük sorkatonák hányattatásait.
A pályázat anyaga a XX. Század Intézet irattárában hozzáférhető.

Tamási Andrea: 14 nap
A pályázat anyaga a XX. Század Intézet irattárában hozzáférhető.

Tánczos-Szabó Ágota: Közellátási perek Bács-Kiskun megyében 
A pályázat témája a magyarországi kommunista diktatúra 1946-1956 közötti időszakának egy jellegzetes, de kevéssé feltárt pertípusa: a közellátási per, mely révén tömegesen félemlítettek meg és ítéltek el embereket "feketevágás", "kötelező beszolgáltatás elmulasztása", "terménykészlet veszélyeztetése", "cséplési bűncselekmény"; egyszóval: "közellátás veszélyeztetése" vád alapján.
A közellátási perek jogi alapjait a második világháború alatt működő magyar kormány fektette le az ínséges időkben a lakosság élelmiszerellátását veszélyeztető gazdasági bűncselekmények megelőzése céljából, a fordulat évei után azonban a kommunista vezetés különleges gazdaság- és társadalompolitikai programja megvalósításának törvényes eszközei lettek e perek.
A pályamunka elkészítésének határideje: 2003. november 30.

Teleki László Alapítvány: Egy emberélet a XX. században. Könyvkiadás.
A Telki László alapítvány Harap Béla: Egy emberélet a huszadik században című munkájának kiadásához nyert el támogatást.
A kötetek megtalálhatók az intézet könyvtárában.

Teleki László Alapítvány: Az Újvilágból az "új világba". Egy fordított amerikás, Mary Halász visszaemlékezései
c. könyvhöz nyert el pályázati támogatást.
A pályázat anyaga a XX. Század Intézet irattárában hozzáférhető.

Tófalvi Zoltán: Az 1956-os magyar forradalom visszhangja Erdélyben, Romániában
Erdélyben, Romániában, 1956-ban nem volt a magyarországi értelemben vett forradalom. Ám a környező államok közül itt volt a legerősebb a forradalommal való együttérzés. A román-magyar, a magyar-szász, a magyarság-zsidóság kapcsolattörténetének kiemelkedő pillanata. 1956. október 30-án mintegy 3000, zömmel román temesvári egyetemista tüntetett a forradalom mellett. Közülük 2500-at le is tartóztattak. Szervezkedési kísérletekre került sor a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen, a Székelyföldön, Erdély nagyobb városaiban.
A pályázó a pályamunka kéziratát a XX. Század Intézetnek beadta.

Dr. Tolnay Gábor: Dévaványa mezőgazdaságának története a XX. század első felében
A pályázó kutatási területe a magyar parasztság története a XX. században, kutatásai során többek között kitér a Nagyatádi-féle földreform dévaványai megvalósulására, illetve az 1945-ös földreform megvalósulására. Érdekes adatokat tudhatunk meg a tanulmányból a két háború között működő dévaványai szövetkezetekről, illetve az 1930 körüli alföldi fásítási programról és annak hatásairól.
A pályázat anyaga a XX. Század Intézet irattárában hozzáférhető.

Tulipán Éva: Köztársaság tér 1956
A pályázat anyaga a XX. Század Intézet irattárában hozzáférhető.

Urbán Attila: Magyar állambiztonság 1962-1980
A kutatási pályázat tárgya a BM III. (Állambiztonsági) Főcsoportfőnökség 1962 és 1980 közötti felépítése és működési mechanizmusa. A téma tudományos feltárásának szükségességét alapvetően alátámasztja, hogy a Kádár-korszak állambiztonsági szerveivel kapcsolatos politikai-társadalmi diskurzus központi kérdéseként vonul végig Magyarország rendszerváltást követő bő egy évtizedének történetén.
A Duna-gate botrány következményei, valamint a jelenlegi magyar miniszterelnök kémelhárító múltjával összefüggésben keletkezett belpolitikai viharok élesen vetik fel azt az igényt, hogy a rendszerváltást megelőző állambiztonsági szervezet egészének működésével kapcsolatos kérdések tisztázásra kerüljenek.
A pályamunka elkészítésének határideje: 2004. január 31.

Varga Endre László: Tanulmányok és források a XX. századi magyar - lengyel kapcsolatok köréből (1938-1940)
A pályázat célja, hogy feltárja a magyar-lengyel kapcsolatok eddig ismeretlen, vagy kevésbé feldolgozott részleteit 1938 és 1940 között. A két évszám két eseményt jelent, az első a kormányzó, Horthy Miklós lengyelországi látogatását, a másik 1940. december 31. pedig arra utal, hogy a lengyel követ utolsó napját töltötte Budapesten, mint követ, mert másnap de jure és de facto megszakadtak a magyar-lengyel diplomáciai kapcsolatok. A kutatatnó források leginkább három személy köré csoportosulnak, így Horthy Miklós kormányzó, Orlowski Leo volt budapesti lengyel követ (1936-1940) és Jan Emisarski alezredes, volt budapesti katonai attaché-val(1938-1940) kapcsolatosak. A pályázat várható eredményeként két önálló tanulmány, valamint négy forrás nyomdakész elkészítése várható.
A pályamunka kéziratát a pályázó a XX. Század Intézetnek beadta.

Vaska Miklós: Nova mezőváros és járási székhely története könyvkiadásra vonatkozó pályázat
A pályázó Nova mezőváros és járási székhely története II. kötet című munka megjelentetéséhez kérte a XX. Század Intézet támogatását.
A pályamunka elkészítésének határideje: 2001. augusztus 31.
A megjelent kötetek megtalálhatók az intézet könyvtárában.

Vígh Károly, dr.: Teleki Pál titkos tevékenysége a Sándor-palotában
A pályázat anyaga a XX. Század Intézet irattárában hozzáférhető.

Závodszky Géza: Pethő Sándor publicisztikai életműve
Pethő Sándor egyike azoknak, akiknek a nevét a legnagyobb elismeréssel szokták említeni a XX. századi magyar újságírás jelentős személyiségei között. Ő alapította a nagy múltú Magyar Nemzetet, amelyet 1940. július 24.-ig szerkesztett, amikor is német nyomásra főszerkesztői tisztéről lemondott. Egy hónappal később autóbaleset következtében elhunyt. Kevésbé közismert róla, hogy a Magyar Nemzet megalapításakor már több mint három évtized átfogó, maradandó értéket képviselő újságírói és közírói életmű állott mögötte. A pályázat célja a napilapokban és folyóiratokban szétszórt több ezer lapnyi publicisztikai életmű föltárása, legmaradandóbb és vitathatatlanul forrásértékű darabjainak kiválogatása, megszerkesztése, jegyzetekkel ellátása.
A pályázó a pályamunka kéziratát a XX. Század Intézetnek beadta.

Zichy Mihály: Kéthly Anna levélválogatás
A pályázat célja Kéthly Anna egykori levelezésének feldolgozása, illetve ebből az anyagból egy közérdeklődésre számot tartó levélválogatás összeállítása, publikálása.
A pályázat anyaga a XX. Század Intézet irattárában hozzáférhető.

Walcz Amarylisz: Az 1956-os magyar forradalom és Olaszország
Walcz Amarylisz: Az 1956-os forradalom menekültjei Olaszországban
A pályázó elsődleges célja egy olyan szaktanulmány elkészítése, amely a levéltári és sajtóanyag, továbbá a még élő szemtanúk elbeszélései alapján tisztázza, mi történt az 1956-os magyar forradalom Olaszországba került résztvevőivel, kik és mit tettek azért, hogy a menekültek új hazát és egzisztenciát találhassanak maguknak. A munka egyik legfontosabb fejezete a Szabad Magyar Diákok Szövetsége tevékenységének feltárása, valamint, a kutatás feldolgozza az olasz külügyi és belügyi szervek iratanyagát, a menekültekkel foglalkozó önkormányzatok és helyi hatóságok iratait, továbbá a humanitárius szervek dokumentumgyűjteményeit is.
A pályázat anyaga a XX. Század Intézet irattárában hozzáférhető.


A beérkező pályamunkák az irattárban megtalálhatók.

A-K | L-Z


vissza
f�al

  Fejlesztette a
CENTER.HU Kft.
mail.terrorhaza.hu 1@mail.terrorhaza.hu

       Impresszum  |  Adatkezelés  
www.magyarforradalom1956.hu www.lakossagcsere.hu www.xxiszazadintezet.hu www.terrorhaza.hu www.koestler.hu www.svabkitelepites.hu www.orwell.hu www.magyarholocaust.hu www.magyartragedia1945.hu www.szexualisforradalom.hu www.delvidekitragedia.hu przewoznik.terrorhaza.hu www.habsburg.org.hu http://www.elsovilaghaboru.com/