KÖZALAPÍTVÁNY

Bemutakozó

Pályázati kiírások

Pályázati eredmények

Kapcsolatok
Pályázati eredmények

A-K | L-Z

56-os Szövetség: 56-os Akadémia
A pályázó szervezet célja az első 56-os Akadémia megszervezése, melyen az 1956-os forradalom és szabadságharc kutatói, szakértői tartanak előadásokat legújabb kutatási eredményeikről az érdeklődök számára. Az első 56-os Akadémia előadássorozatának lebonyolítására Szombathelyen 2002. január 28-30. között került sor. Az Akadémián előadást tartott M. Kiss Sándor (1956 előzményei), dr. Kahler Frigyes (Az 1956-os forradalom menete október 23 - november 4.) és dr. Márki Zoltán (Az 1956-os forradalom utáni megtorlások).

Dr. Anderle Ádám: Magyar emigráció Latin-Amerikában és Spanyolországban
Anderle Ádám és kutatócsoportjának tagjai: Kádár Anikó, Kovács Katalin, Némethyné Keserű Judit, Rozsnyai Jenő, Szabó Katalin, Torbágyi Péter, az intézet segítségével megjelentetett két kis tanulmánykötetet, melyben a csoport tagjai színvonalas értekezésekben járták körül választott témájukat.
A pályázat anyaga a XX. Század Intézet irattárában hozzáférhető.

Dr. Anderle Ádám: A Marosy-iratok. Magyar királyi követség Madridban (1948-1958)
A pályázat célja a magyar historiográfia számára eddig ismeretlen, válogatott forrásanyag, a Marosy-iratok könyvként való közlése hosszabb bevezető tanulmánnyal, amely bemutatná az 1945 utáni spanyolországi magyar emigrációt, kiemelve Marosy Ferenc pályáját. Az egykori finnországi, majd spanyolországi magyar nagykövet levelezése öt témakörre bontható: a spanyol magyar emigrációt tárgyaló levelek, a Spanyolországban tevékenykedő kelet-európai emigrációról szóló jelentések, a spanyol külpolitika elemzései, a spanyol belpolitikát érintő írások, és az 1956-os forradalom és szabadságharc spanyol visszhangja.

Andrásfalvy Péter: Mindszenty és Rákosi párharca
A pályázat célja a hercegprímás elleni politikai és köztörvényes vádak megszületésének, illetve az intézményeskedő erőszak formáinak - napi sajtó, írásos propaganda, aláíráslisták, Mindszenty-ellenes nyilatkozatok, tüntetések - mint a stratégia elemeinek bemutatása. A feldolgozás tematikus és kronologikus sorrendje is a Rákosi Mátyás és a kommunista apparátus által felvázolt forgatókönyvet követi. Főbb pontjai: a legitimizmus és a kémkedés vádja, az állítólagos fasiszta múlt és demokrácia-ellenesség, valamint a vélt valutaügyletek és a Szent Korona-ügy. A munka vizsgálni kívánja a spontán társadalmi reakciókat is, valamint párhuzamot vonni a hasonló lengyelországi eseményekkel.

Andreides Gábor : Az 1956-os magyar forradalom itálial megítélései és a megítélésekben bekövetkezett változások 1956-89
Az 1956-os magyar forradalom minden demokratikus és parlamentáris berendezkedésű országra, illetve annak közvéleményére nagy hatást gyakorolt, így természetesen Olaszországra is.
A pályázat célja, hogy átfogó képet adjon a magyar-olasz kapcsolatok alakulásáról az 1956-os forradalom megítélésén keresztül az 1989-es esztendőig, illetve a rendszerváltozásig.
A pályázat anyaga a XX. Század Intézet irattárában hozzáférhető.

Apor Balázs: A személyi kultusz Magyarországon
A pályázó a Rákosi-kultusz gyökereinek és utóéletének feltárásával, a "személyi kultusz" fogalom használatának tisztázásával, a szovjet típusú vezérkultusz kialakulásával és jellemzőivel, megnyilvánulási formáival foglalkozik.
A pályázat anyaga a XX. Század Intézet irattárában hozzáférhető.

Athenaeum 2000 Kiadó: Edwin Black: Az IBM és a holokauszt.
Könyvkiadás.
A könyv 2000 februári amerikai megjelenése botrányt kavart az IBM körül. A szerző holokausztot túlélő szülők gyermeke, aki a washingtoni Holokauszt Múzeumban kiállított IBM lyukkártyás gép nyomán indult el és száz önkéntes kutatóval mintegy 25 000 dokumentumot gyűjtött össze Amerikában és Európában. Ezek segítségével bemutatja, miként használták fel a lukkártyás gépeket a Harmadik Birodalom ellenségeinek azonosítására, valamint hogyan menekült a cég vezetője a megtorlás elől Európába. A kötet eddig nem vizsgált szempontból járja körül a múlt századi történelem e korszakát.
A pályázat anyaga a XX. Század Intézet irattárában hozzáférhető.

Ács Gábor (Bábel Kiadó): Nathaniel Katzburg: Magyarország és a zsidók. Politika és törvényhozás 1920-1943.
Könyvkiadás.
A kiadandó kötet alapvető kézikönyv - területén egyedülállóan átfogó és igényes monográfia, hiánypótló a hazai könyvpiacon -, amelyet a pályázó a kutatók, az oktatásban résztvevők és az érdeklődők számára ajánl. A szerző - a Bar Ilan Egyetem magyar származású professzora - , aki a magyar kiadáshoz felfrissíti művét, elsősorban primer forrásokra (országgyűlési naplók, követjelentések, újságcikkek) támaszkodik.

Asztalos Bernadett: Magyarországi diktatúrák és hatásaik
A pályázat anyaga a Terror Háza múzeum irattárában van.

Bacsa Gábor: Millerand és Magyarország trianoni határai
A trianoni béketárgyaláson a legyőzötteknek a békeszerződést egy kísérőlevéllel adták át. Így volt ez Magyarország esetében is. Ezt a kísérőlevelet Millerand francia miniszterelnök, a békekonferencia elnöke írta alá. E levéllel tompítani akarták a békeszerződés Magyarországra nézve méltánytalanul kedvezőtlen döntését. A levélben ugyanis olyan kitétel is szerepel, hogy majd a határmegállapító bizottságnak jogában lesz a sérelmek orvoslása érdekében a Népszövetség felé lépéseket tenni. Ebben nagyon bízott a magyar kormány, de Magyarország és az elszakított területek lakossága is. A pályázati téma azzal kíván foglalkozni, hogy ez a valóságban, a határok helyszínen való kitűzésénél hogyan érvényesült. Mindezt alapkutatásként, elsősorban elsődleges források alapján kívánja bemutatni. A pályázat célja feltárni és leleplezni, hogy annak idején nagy reményeket ébresztett Millerand levélből mi valósult meg, mi haszna volt belőle Magyarországnak határai megállapításánál.
A pályázat anyaga a XX. Század Intézet irattárában megtalálható.

Balaskó Jenő: Az Ellenzéki Kerekasztal történelmi jelentősége
A pályázat anyaga a XX. Század Intézet irattárában hozzáférhető.

Balázs Zoltán: Kolnai Aurél. A "Magyar Panteon" sorozat kötete
A kötet célja, hogy az érdeklődő magyar közönséggel megismertesse Kolnai Aurél munkásságát. Ez azonban nemcsak egy itthon kevéssé ismert gondolkodó bemutatása, hanem az általa képviselt filozófiai nézetrendszer összefoglalása is
A kötet két elvet igyekszik érvényesíteni. Az egyik a szóban forgó szerző munkásságának átfogó bemutatása, a lehető legkimerítőbb tematikai válogatás révén. A másik a szerző személyének a megismertetése az olvasóval, természetesen első sorban írásainak tükrében, egyúttal elhelyezve őt részben a magyar, részben az európai szellemtörténeti hagyományban.
A pályamunka elkészítésének határideje: 2003. május 31.

Bank Barbara: Internálás
A pályázat anyaga a Terror Háza múzeum irattárában van.

Beke György: A Népi Egység négy éve
A pályázat célja a sepsiszentgyörgyi Népi Egység című napilap 1944-47 között megjelent számainak monografikus feldolgozása a román kormány magyar kisebbséghez való viszonya szempontjából vizsgálva. A pályázó egykor maga is a Magyar Népi Szövetség főmunkatársa volt, amely ekkor még viszonylag szabadon szólhatott. Az 1980-as évektől gyűjtött és írt anyag, a leendő monográfia a szerző szerint "tankönyvként" szolgálhat az erdélyi magyarság számára.
A pályamunka elkészítésének határideje: 2002. október 30.

Belényi Gyula: Az ipari munkásság helyzete Magyarországon 1949-1964
A kutatás a magyarországi nagyipari munkásság 1949-1964 közötti élet-és munkakörülményeinek, egyéb társadalmi jellemzőinek, a diktatórikus hatalom és a munkásság kapcsolatának feltárására irányul, levéltári, statisztikai, sajtó és könyvészeti források feldolgozásával. A kutatási téma jellegéből következően a vizsgálódás szélesebb, politikatörténeti és gazdaságtörténeti területre is kiterjed.
A kutatás részterületei: 1. Általános fogalmi kérdések; 2. Az ipari munkásság számszerű növekedése 1948 után, ennek szakaszai; 3. A korszak gazdaságpolitikája, szerepe a társadalmi változásokban; 4. A diktatórikus berendezkedés valamint az államosítás együttes társadalmi hatása; 5. A munkásság élet-és munkakörülményei; 6. A munkásság és a hatalom kapcsolata; 7. Az 1956-os munkástanácsok. A pályázó a témában egy könyv kéziratának elkészítését vállalta.
A pályamunka elkészítésének határideje: 2001. december 01.

Bencsik Gábor: Lord Rothermere és a magyar revízió A pályázó az 1920-as évekbeli magyar revíziós gondolat nagy-britanniai hátterét kívánja vizsgálni Lord Lothermere e gondolatkörben írott cikkének fényében. Elemzi a cikk fogadtatásának társadalom-lélektani okait, kihatását - mind Magyarország, mind a nagy- és a kisantant tekintetében -, súlyát a brit politikában, illetve befolyását a magyar revíziós törekvésékre.
A pályamunka elkészítésének határideje: 2003. január 30.

Dr. Berényi Zsuzsanna Ágnes: Benedek Marcell mint a XX. század eszmeáramlatainak alakítója, meghatározó tényezője
A pályázat célja Benedek Marcell, a XX. század eszmetörténet-írásának egyik kiemelkedő alakítója hagyatékának feldolgozása. A munka a hagyaték feltárását, eszmeáramlatok szerinti rendszerezését, feldolgozását vállalja. A pályázó által felvázolt fejezetek: 48-as eszmék; az Erdélyi Magyar Népi Szövetség és lapja, a Világosság; a Thália Társaság; a Riedl-doktorok köre; a polgári radikalizmus és Jászi köre; a szabadkőművesség; a tanármozgalmak; Romain Roland, a Dante Kiadó, a Singer és Wolfner.
A pályamunka elkészítésének határideje: 2002. november 30.

Dr. Bertalan Péter: Politika és hit. (A Kádár-korszak egyházpolitikája a Dunántúli régióban 1957-1968)
A kutatás az 1957 és 1968 közé eső időszakot vizsgálja. Regionális szinten sem az 1945-56 közé eső évek, sem az azt követő esztendők egyházpolitikai összefüggéseit még nem tárták fel. A Kádár-korszak természetrajzának alaposabb megismerése csak akkor lehetséges, ha több oldalról vizsgáljuk.
A kutató történelemtudomány kutatási módszerei mellett felhasználja a szociológia, kisebb mértékben a teológia, valamint a politológia vizsgálati módszereit. A forrásanyagokon kívül tanulmányozza a dolgozat témájával kapcsolatos tágabb szakirodalmat, memoárirodalmat, és a korabeli sajtót.
A pályamunka elkészítésének határideje: 2004. január 31.

Bielek Elemérné Keresztény Gabriella: Korunk hősei és vesztesei
A rendszerváltást több mint egy évtized alatt nemcsak a politika, a gazdaság és a társadalom szerkezetében mentek végbe alapvető változások, hanem a váltásokat alkalmasint "gyökeres felfordulásként" megélő egyéni sorsokban is. Ezeket a változásokat kívánja bemutatni a pályamunka.
Az interjúk zöme az ország egyik legelmaradottabb észak-keleti térségében, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében készülnek, mely régió az ipar leépülése, a munkahelyek megszűnése, a téeszek széthullása, a mezőgazdaság privatizációja miatt egyelőre még "vesztesként" élte meg ezeket a változásokat. 
A pályamunka elkészítésének határideje: 2004. január 31.

Boda Zsuzsanna: A magyar katolikus egyházi mozgalom
A kutatás a magyar nemzeti ellenállási mozgalom egyik vetületére, a katolikus ellenállási mozgalomra irányul. A pályázó célja egy tanulmány megírása, amely vállalkozik a katolikus ellenállás fogalmának meghatározására, szerepének, jelentőségének bemutatására - különös tekintettel az ellenállási tevékenység aktivitási szintjének vizsgálatára, annak tisztázására, hogy a katolikus ellenállási mozgalom résztvevői eljutottak-e egyáltalán az aktív fegyveres ellenállásig. Vizsgálja ezenkívül a pályázó a katolikus ellenállás viszonyát a nemzeti ellenállás egészéhez.
A pályamunka a XX. Század Intézet irattárában hozzáférhető.

Bognár Zalán: Hadifogoly-gyűjtőtáborok Magyarországon 1944-1945
A pályázat célja, hogy az anyagi támogatás segítségével a XX. századi magyar társadalomtörténet eddig fel nem tárt fejezetét, a magyarországi hadifogoly-gyűjtőtáborok történetét elsősorban eredeti levéltári dokumentumok felkutatásával, a témával kapcsolatos eseményekben részt vett, még élő személyek meginterjúvolásával, valamint már levéltárakban, kézirattárakban vagy könyvtárakban elhelyezett visszaemlékezésekre és a korabeli sajtótermékekre alapozva kívánom a teljesség igényével feltárni.
Mindezzel próbál emléket állítani annak a több mint 400 000 magyar állampolgárnak, akik e hadifogoly-gyűjtőtáborokban sínylődtek az 1944-1945-ös években, s akik méltatlanul elfelejtett áldozatai XX. századi történelmünknek, a szovjet fogságnak.
A pályamunka elkészítésének határideje: 2004. január 31.

Boross Imre: Kisgazdapárt 1988-1989
A tanulmány a Kisgazdapárt újjáalakulását, a fejlődés során jelentkezett konfliktusokat vizsgálja a rendszerváltás küszöbén. A szerző, mint szerves részvevője ezeknek az eseményeknek, források és visszaemlékezések alapján, bemutatja az 1988-1989-es éveket a Kisgazdapárt szemszögéből: az újjáalakulástól a Jurtáig, az Intézőbizottság működését, az Érdi Nagyválasztmány történetét, az Ellenzéki Kerekasztalban és a Háromoldalú tárgyalásokban való részvételt, megvizsgálja az 1989. október 30.-i kizárásokat a pártból valamint azok következményeit.

Botlik József: Kárpátalja /Ruténföld/ a magyar újraegyesítés idején 1938. november- 1944. Október/
A pályázó a magyar kormányzat által 1939-ben bevezetett kárpátaljai rutén autonómia monografikus feldolgozását tűzte ki céljául.
A pályázat anyaga a XX. Század Intézet irattárában hozzáférhető.

Bödőcs Pál: A történelem sorompói Szabó István írói útján 1948-1976
A tanulmány Szabó István pályaképén keresztül bemutatja a kor meghatározó politikai és szellemi irányzatait, erővonalait. A Rákosi - hatalom eszközként használta fel a művészeket, tudósokat, de legjobban a fiatal prózaírókat tartotta a markában. Egyrészt azért, mert a rezsim biztosíthatta egyedül a lehetőséget a publikálásra, pályakezdésre, másrészt a falu új jövőképének tervével el is szédíthette őket kezdetben. Szabó Istvánt 1953-ban úgymond felkarolta a hatalom, kiemelte a fizikai munka köréből, lehetőséget kapott a tanulásra megjelentették első novelláit. Amikor a Kádár rendszer általánossá tette a kollektivizálást, Szabó István - mondhatni - kivonult az irodalomból. Emberként, íróként összeroppant. A hatalom látszólag felemelte, amennyiben azt a lehetőséget látta benne, hogy eszközként felhasználja, ugyanakkor rögtön korlátokat is állított eléje, ha a legkisebb mértékben is az emberi, írói önállóság megnyilvánulását érzékelte.
A pályamunka a XX. Század Intézet irattárában hozzáférhető.

Bödőcs Pál: Vándormozit játszik a történelem. Korrajz az 1950-es évekbeli Hanság mentéről.
A pályázat célja a az 1950-es évek Hanságáról hiánypótló, tényfeltáró publicisztika készítése a mindennapok művelődés- és társadalomtörténeti szemszögéből. A munka tárgyalni kívánja a vándormozi-hálózatot, annak közönségét, a korábbi majorok és falvak lakóinak különbözőségét Rákosi alatt; beszámolni a sportról, a továbbtanulásról, az elvándorlásról, végül 1956-ról és az azt követő időszakról a Hanság történetében, amikor Öntésmajor település a disszidálók egyik utolsó magyarországi gyülekezőhelye volt.
A pályamunka elkészítésének határideje: 2002. december 31.

Böll Gábor: A VKF/2 története a legújabb kutatások tükrében
Kutatásainak célja, hogy összeállítsa a VKF/2 szervezettörténetét és működéstörténetét, a VKF/2 szemszögéből vizsgálja a Horthy-korszak katonapolitikai összefüggéseit és a VKF/2-es tisztek és alkalmazottak 1945 utáni élettörténetét.
A pályázat anyaga a XX. Század Intézet irattárában hozzáférhető.

Bús János, dr. - Szabó Péter, dr.: "Béke poraikra..."
Bús János és Szabó Péter első ízben vállalkozott arra, hogy a második világháborús magyar katonatemetők nemrég fellelt dokumentációját, veszteségi kartonokat és egyéb HM HIM Központi Irattárban őrzött iratokat feldolgozva egy dokumentum-emlékkönyvben örökítse meg a magyar királyi honvédség keleti hadszíntéren 1941 és 1944 között elesett és eltemetett katonáinak listáját, ismertetve haláluk és nyughelyeik adatait. A kötet külön értéke, hogy a legtöbb hősi temetőhöz kapcsolódik valamely, az eltemetettekhez fűződő emlékanyag is.
A pályamunkából készült könyv megtalálható az intézet könyvtárában.

Cseszka Éva: Az 1956-os forradalom és szabadságharc Magyarországon
A pályázat anyaga a XX. Század Intézet irattárában hozzáférhető.

Csoóri Sándor: Élni és írni - Emlékirat
"Nehezen, szinte kényszeredetten vallom be, hogy szeretném megírni az emlékirataimat. ...Azt szeretném, ha az én történeteim a korszak önéletrajzának részeivé válhatnának. Ha nem hagynak cserben a múzsák, ez a reményem megvalósulhat, mert olyan korszakokat, eseményeket éltem végig, amelyek karakteresen jellemzik a XX. század második felét."
Az emlékirat elkészítésének határideje: 2002. augusztus 30.

Csurgai Horváth József: Szarka Géza: A székesfehérvári belvárosi plébánia története.
Könyvkiadás
A pályázó célja a Székesfehérvár történetében kiemelkedő szerepű plébánia eddig publikálatlan, kéziratban feltárt történetének kiadása. A mű 1956-ig követi nyomon a plébánia életét, beleágyazva a történetet a város mindennapjaiba. A kötetben a tervek szerint Szarka Géza munkája mellett két - a plébánia történetét 1956-tól napjainkig bemutató, illetve Szarka munkásságát ismertető - tanulmány is helyet kap majd.

Csurgó Bernadett: Az 1950-53 között létesített hortobágyi és közép-tisza-vidéki kitelepítő táborok története
A pályázat célja az 1950-53 között a Hortobágyon és a Közép-Tisza-vidéken létrehozott 12 zárt kitelepítő tábor történetének feldolgozása. A pályázó a még élő áldozatok és hozzátartozók életút-elemzésre összpontosító vizsgálattal kívánja feltárni a deklasszálás történeti, szociológiai és szociálpszichológiai összetevőit. A kutatás célja az oral history módszerével mintegy 40 interjú készítése, a legjobbakból azután interjúkötet összeállítása. A munka várhatóan összegző tanulmány írásával zárul majd.
A pályamunka elkészítésének határideje: 2002. november 30.

Deák Krisztina: Nagy Imre és az 1956-os forradalom mártírjainak újratemetése - politikai előzmények
Nagy Imre és mártírtársainak újratemetése jelentős eseménye volt Magyarország XX. századi történetének. 1989. június 16-a a rendszerváltozás egyik szimbólumává vált, de nemcsak tíz év távlatából nézve, hanem már az adott történelmi pillanatban is több volt, mint a végtisztesség megadása azoknak, akiktől ezt évtizedekig megtagadták, már akkor is jelkép volt, egy rendszer temetésének jelképe. A cél, az újratemetés politikai és társadalmi hátterének részletes feltárása, egészen Batthyány Lajos, Kossuth Lajos újratemetési szertartásáig is visszamenve, de nem kerülhető meg az 1956-os forradalom emléke ápolásának kérdése sem, illetve az 1988-1989-es események sem, magának az újratemetésnek az elemzése.
A pályamunka elkészítésének határideje: 2001. október 31.
A pályamunka kéziratát a pályázó a XX. Század Intézetnek beadta.

Dobos Marianne: 1944 karácsonya - interjúkban
A pályázat célja az 1944-es év teljes körképének - a német és a nyilas terrornak, valamint a szovjet megszállók brutalitásának, valamint az emberi segítségadás és összetartozás példáinak bemutatása egy leendő interjúkötetben. A pályázó a rendszerváltás után hazatért emigránsokkal készített interjúi révén jutott arra a megállapításra, hogy 1944 karácsonyában a közép-európai történelem buktatói és reményei egyaránt megjelennek.
A pályamunka elkészítésének határideje: 2002. október 15.

Döbrentei Kornél: A perifériára szorított nemzedékek sorsa 1945-1990
Arról már sok szépprózai alkotás, dokumentum, emlékirat látott napvilágot, hogy az elvesztett háború után hogyan verték szét a történelmi középosztályt. Ám arról jóval kevesebbet tudunk, hogyan alakult az "osztályidegen" leszármazottak sorsa, a közvetlenül a háború alatt, illetve az 1945 és 52 között születetteké, akik hosszú évtizedeken át cipelték a bélyeget. Zömük sorsát a különféle kommunista diktatúrák ellehetetlenítették, főként azokét, akik nem voltak hajlandók elveik föladására, nem kötöttek megalázó kompromisszumokat, nem engedtek semmiféle egzisztenciális zsarolásnak, akik a "kettős nevelésből" megőrizték az otthoni igazságokat, melyek évszázadok hagyományaira épülnek, s amely igazságokat, ha negyven év múltán is, de csak hitelesített a történelmi idő. Ám addig is mellőzve, gyakorta másodrangú állampolgárként kezelve ki kellett bírni, túl kellett élni. És egyáltalán nem mindegy hogyan cselekedte ezt az ember. Ez a könyv többek között erről a hogyanról is szól.
A pályamunka elkészítésének határideje: 2002. december 31.

Debreceni Városi Televízió: "Az a nap a miénk volt" - Diákok a vádlottak padján
A Debreceni Városi Televízió, a XX. Század Intézed támogatásával az "Az a nap a miénk volt" című dokumentumfilmet 100 példányban sokszorosítja és eljuttatja az ország középiskoláiba.
A pályamunka elkészítésének határideje: 2001. június 30.
A pályázati támogatás felhasználásáról a pályázó elszámolását a XX. Század Intézetnek leadta.

Drucza Attila: PPKE BTK első történész diákkonferencia
A rendezvény a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának első tudományos Történelmi Diák Konferenciája volt, amely 2000. március 20-21-22-én az egyetem piliscsabai campusán került megrendezésre. Célja, hogy megismertesse, milyen kutatásokat folytattak, illetve folytatnak az egyetem hallgatói, így nem csak diáktársaik, hanem a tanárok és más kutatók is képet kaphatnak a leendő történész nemzedék szárnypróbálgatásairól. A közönség soraiban magyar és külföldi meghívottak jelenléte adott lehetőséget, hogy a kölcsönös érdeklődés felkeltésével szerteágazó kutatások induljanak el a jövőben.
A pályamunka elkészítésének határideje: 2000. április 30.
A pályázati támogatás felhasználásáról a pályázó elszámolását a XX. Század Intézetnek leadta.

Drucza Attila: A Dudás-ügy
A pályázat anyaga a XX. Század Intézet irattárában hozzáférhető.
Leadta:2001.04.10

Éhmann Gábor: Szabadság a döntésben kutatócsoport
Az öt fős kutatócsoport, Szerencsés Károly egyetemi docens vezetésével, arra vállalkozik, hogy az 1920-2002 közötti időszakban Magyarországon lezajlott választások történetét dolgozza fel több szempontból. A kutatás eredményeit egy, a 2003. év végére összeálló tanulmánykötetben foglalnák össze. Az alapvetően gyakorlati felhasználásra szánt tanulmánykötetben elemzésre kerülnének a XX. századi magyar választások többek között statisztikai, politológiai, kommunikációs, jogi és társadalmi szempontból.
A pályázó által vállalt feldolgozandó témakör a következő:
- Választási propaganda a választók megnyeréséért, elbizonytalanításáért, mozgósításáért
- Ellenzék és kormánypárt eszközei
- A propaganda helyszínei a tömeggyűléstől az otthonig
A pályamunka elkészítésének határideje: 2004. január 31.

Eördögh István: Erdély román megszállása (1916-1920) olasz és vatikáni levéltári források alapján
A kutatás tárgyát képezi a Magyarország térségében lezajlott román katonai expanzió és katonai intervenció belpolitikai következményei 1916-tól 1920-ig. Az olasz katonai misszió jelentései és értékelései; a vatikáni diplomácia reakciói a bolsevizmus és a trianoni békeszerződés idején, valamint változó állásfoglalásai a budapesti nunciatúra létrehozása érdekében. Ezen kívül vizsgálja a magyar lakosság önrendelkezési jogának mellőzése a román és a csehszlovák expanzió révén az új nemzetállamok fennhatósága alá került területeken, illetve a korabeli magyar külpolitika korlátozott mozgásterét. A téma kidolgozása a Magyarországon eddig ismeretlen olasz és vatikáni levéltári források feldolgozásával, valamint a vonatkozó szakirodalom felhasználásával történt. A források közül kiemelt értékűek az Olasz Katonai Misszió jelentései, azaz a Római katonai levéltár eddig feldolgozatlan dokumentumai, valamint a Vatikán Államtitkárságának, a bécsi, budapesti nunciatúrának a diplomáciai jelentései, állásfoglalásai a magyar bel- és külpolitikai válságot illetően eme periódusban.
A pályamunka kéziratát a pályázó a XX. Század Intézetnek beadta.
A pályamunkából készült könyv megtalálható az intézet könyvtárában.

Dr. Erdélyi István: A magyar őstörténet kutatása a XX. században
A pályázó arra a kérdésre keresi a választ, hogyan változott a társadalmi elárás jellege a magyarság korai történetét illetően a XX. században, és mindezt hogyan követte, hogyan közvetítette a változásokat a magyar őstörténetírás az I. világháborút követő években. Majd ezután a konszolidálódás nyomán milyen új értékeket tudott ezen a téren a korszak tudósgenerációja felmutatni a II. világháborúig.
A pályamunka kéziratát a pályázó a XX. Század Intézetnek beadta.

Eszter Elemér: A szétszóratás idejének igaz története
A pályázat anyaga a Terror Háza múzeum irattárában van.

Farkas Gábor: Székesfehérvár város fejlődése a két világháború között 1919-1939
A pályázat célja megvizsgálni Székesfehérvár társadalmának szerkezetét, gazdasági és politikai struktúráját. Feltárni polgárságának politikai mozgását az 1920 és az 1930-as években, bemutatni a felső középosztály és az elit szerepét, amely a helyi közéletet formálta és alakította az országos politika irányait is, a hatalmi elit cserélődését a városban két évtized alatt (1919 őszén, majd 1931-ben). Először a polgárság második vonalából kerültek a hatalmi szférába vezető egyének, akik a keresztény nemzeti irányzat elszánt képviselői voltak, második alkalommal pedig az 1920-as években megizmosodott tőkés csoport kezébe került a városi hatalom, akik ügyes politizálással a kormányzatot megnyerték maguknak és városfejlesztő céljaikat az országos politikához tudták kötni. Az új hatalmi elit a modern jobboldal liberális szárnyához tartozott, amely kormányzati támogatást szerzett városfejlesztő akcióihoz. A pályázat célja, hogy levéltári kutatások során egy hiánypótló várostörténeti monográfia készüljön el.
A pályamunka kéziratát a pályázó a XX. Század Intézetnek beadta.

Dr. Fejér Dénes: 1956, a forradalom Szegeden
A kutatás az 1956-os forradalomnak Szegeden lezajlott mozzanatait, a forradalom leverése után pedig a kommunista hatalom restaurálását, valamint a megtorlásokat vizsgálja 1956. október 1.-től 1957. márciusáig. A pályázat célja rögzíteni, és nyilvánosságra hozni az eseményeket a fellelhető korabeli dokumentumok alapján.
A pályamunka kéziratát a pályázó a XX. Század Intézetnek beadta.

Fejérdy András: Bánáss László- Veszprémi püspök
A pályázat anyaga a XX. Század Intézet irattárában hozzáférhető.

Fejérdy Gergely: A magyar külképviseletek nómenklatúrájának változása 1942-48
A pályázat anyaga a XX. Század Intézet irattárában hozzáférhető.

Fék Víd Közép-Európa gondolat
A pályázat anyaga a XX. Század Intézet irattárában hozzáférhető.

Filep Tibor: Debreceni egyetemi diákmozgalmak 1956-1957
A vidéki egyetemi városokban és Budapesten a forradalmi események első szakaszában rendkívül nagy jelentőségük volt az egyetemi diák mozgalmaknak, a MEFESZ szervezetek megalakulásának. Az egyetemisták foglalták pontokba a forradalmi követeléseket és a tüntetések szervezői voltak. Fokozottan érvényes ez Debrecenre. Az egyetemi fiatalok, a MEFESZ vezetői nagy szerepet játszottak Debrecenben a forradalmi bizottmány megalakulásában. A forradalom alatt a MEFESZ aktivistái megszervezték a nemzetőr zászlóaljat, részt vettek a vidéki forradalmi bizottmányok megalakításában, a forradalom napjaiban aktív részesei voltak az eseményeknek. A debreceni egyetemeken a forradalom utáni megtorlás elsősorban a diákság vezetőit sújtotta. A kutatás felszínre kívánja hozni a debreceni diákmozgalmak eddig nem ismert és publikált eseményeit, szerepét a forradalom előkészítésében, azokat a politikai motivációkat, amelyek arra késztették a hallgatókat, hogy szembe forduljanak a fennálló diktatórikus társadalmi rendszerrel. Feltárja, hogy a megtorlás milyen módon terjedt ki az egyetemi hallgatókra, s hogyan befolyásolta a diákvezetők további életútját.
A pályázat elkészítésének határideje: 2000. december 31.
A pályamunka kéziratát a pályázó a XX. Század Intézetnek beadta.

Filep Tibor: Debrecen, 1956. október
Debrecen különleges és sajátos szerepet játszott az 1956-os forradalomban. 1956. október 23.-án a debreceni egyetemisták tüntetése hamarabb indult, mint a fővárosi-délelőtt 11 óra, így azt is mondhatjuk, hogy a forradalom eseményei a cívisvárosban kezdődtek. A koraesti órákban Debrecenben dördültek el az első lövések az országban a kommunista diktatúra védelmében, Debrecenben folyt először vér a szabadságért. A vidéki városok közül Debrecenben került a hatalom a forradalom erői kezébe. Sajátossága a debreceni eseményeknek, hogy október 26.- november 4 között rend és nyugalom volt a városban, a forradalmi bizottmány a forradalom oldalára állt katonaság segítségével biztosította a rendet.
A pályázat célja monográfia írása.
A pályamunka kéziratát a pályázó a XX. Század Intézetnek beadta,
A pályamunkából készült könyv megtalálható az intézet könyvtárában.

Fráter Olivér: Az 1918-1920-as erdélyi impériumváltás körülményeinek elemző bemutatása.
A magyar-román hatalmi és személyi érintkezés konfliktusainak ábrázolása kordokumentumok alapján.
A pályázat témája, a tárgyalt időszak kisebb szegmentumainak részletes bemutatása, új forráscsoportok felkutatását és elemzését megcélozva. A készülő tanulmány a következő, önálló fejezetekként is megjelenő témák szerint mutatja be a korszak Erdélyre vonatkozó történelmi eseményeit, folyamatait: az aradi tárgyalások, a román haderő elhelyezkedése - Erdély megszállásának első szakasza, a Maros-vonal elérése, a gyulafehérvári román nemzetgyűlés és határozatai, a Maros-vonal átlépése - útban Kolozsvár felé, Kolozsvár, Út a Királyhágóig - a Székely Hadosztály.
A pályamunka kéziratát a pályázó a XX. Század Intézetnek beadta.

Dr. Gazdag István: Alain de Benoist esszékötetének fordítása
A pályázat célja a francia Nouvelle Droite filozófiai iskola exponense általános jellegű, ismeretelméleti, történelmi-filozófiai írásait magában foglaló gyűjteményes kötetének magyar nyelvre fordítása. A pályázó által fordított, nemrég kiadott Kommunizmus és nácizmus című esszékötet sikerét figyelembe véve az újabb, fordításra váró 8-10 értekezés jelentős érdeklődésre számíthat. Az író elnyerte a Francia Akadémia Esszé nagydíját.
A pályamunka kéziratát a pályázó a XX. Század Intézetnek beadta.

Gálffy Zsuzsanna: Az ÁVH működése
A pályázat anyaga a Terror Háza múzeum irattárában van.

Gedai István: Diktatúrák és áldozataik Magyarországon
A pályázat anyaga a Terror Háza múzeum irattárában van.

Gedényi Mihályné: Gedényi Mihály: Egyszáztizenhét nap magánzárkában könyvkiadásra vonatkozó pályázat
A pályázó Gedényi Mihály: Egyszáztizenhét nap magánzárkában című visszaemlékezése megjelentetéséhez kérte a XX. Század Intézet támogatását.
A kötetek megtalálhatók az intézet könyvtárában.

Gereben Ágnes: A szovjet antiszemitizmus története
A szovjet és a kelet-európai totális rendszerek lényegét, természetrajzát egyéb - tudományon - kívüli szempontok miatt Magyarországon a legutóbbi időkig azért sem lehetett teljes mélységében feltárni, mert hiányoztak a források. Az így kialakult "fehér foltok" közé tartozik a szovjet állami antiszemitizmus is, amely az 1945 utáni kelet-európai, így a magyarországi kirakatperek egyik mozgatórugója volt. Térségünkben évtizedekig élt, sőt mindmáig munkál a hit, hogy a Holocaustot is túlélő antiszemitizmus a XIX. századi idegengyűlölet maradványa, a tanulatlan alsó néprétegek spontán kitörése. A szovjet antiszemitizmus valóságos mechanizmusának feltárása - oroszországi és izraeli kutatások eredményeképpen - ezt a tévhitet segíthet eloszlatni
A pályamunka kéziratát a pályázó a XX. Század Intézetnek beadta.
A pályamunkából készült könyv megtalálható az intézet könyvtárában.

Gereben Ágnes: A nagy Exodus
A pályázat anyaga a XX. Század Intézet irattárában hozzáférhető.

Gereben Ágnes: Egyház az ateista államban. Könyvkiadás
A kiadandó kötet célja új dokumentumok bemutatása az ortodox egyház és a bolsevik állam kapcsolatáról. Az 1917 utáni szovjet-oroszországi történelem egyik legfontosabb mozzanata a 120 millió hívet számláló ortodox egyház felszámolása, a birodalom 77 000 templomának kifosztása. A könyv korábban nem publikált párt-és rendőrségi forrásokat, bolsevik vezetők egymásnak írt bizalmas feljegyzéseit, "egyszerű emberek" magánleveleit teszi közzé mintegy 50 korabeli eseményeket dokumentáló, Magyarországon eddig meg nem jelent fénykép társaságában. A könyv először közli magyarul a főpapai perek kihallgatási jegyzőkönyveit, melyek sok szempontból az 1945 utáni kelet-európai kirakatperek mechanizmusát előlegezik meg.
A pályázat anyaga a XX. Század Intézet irattárában hozzáférhető.

Gere József: A balassagyarmati 23/II. gyalogzászlóalj története 1939-1945
Könyvkiadásra vonatkozó pályázat
A pályázó A balassagyarmati 23/II. gyalogzászlóalj 1939-1945 című kötet megjelentetéséhez kérte a XX. Század Intézet támogatását.
A kötetek megtalálhatók az intézet könyvtárában.

Gidó Attila: Két haza birtokában. A cionista mozgalom és az erdélyi zsidóság önszerveződése az Új Kelet tükrében (1918-1940)
A kutató felvázolja azokat az identitás-alternatívákat, amelyek az erdélyi zsidóság válaszaiként merültek fel a két világháború közötti események kihívásaira. Értelmezi az "erdélyi magyar zsidóság" és az "erdélyi magyar anyanyelvű zsidóság" kifejezéseket. Megvizsgálja, hogy a cionista mozgalom miképpen járult hozzá az 1918 utáni erdélyi zsidó társadalom önszerveződéséhez, és milyen mértékű volt a hatása a zsidó-identitástudat felébresztésében, tudatosításában. Továbbá választ keres arra, hogy az erdélyi cionista mozgalom, illetve az ennek hatása alatt létrejött EZSNSZ (1918), valamint a Zsidó Párt (1930) miképpen alakították a zsidóság és az erdélyi magyarság közötti kapcsolatot.
 A kutatás célja tehát a két világháború közötti erdélyi cionista mozgalom történetének felvázolásán keresztül választ keresni a fent vázolt kérdésekre és támpontokat, kiindulási pontokat nyújtani a további kutatások számára.
A pályamunka elkészítésének határideje: 2004. január 31.

Görgőy Rita: Az argentínai magyar emigráció
A pályázat anyaga a XX. Század Intézet irattárában hozzáférhető.

Guitman Barnabás: A diktatúra erőszakszervezetének működése a tárgyi emlékek tükrében Magyarországon
A pályázat anyaga a Terror Háza múzeum irattárában van.

Gueth Gyula: "Egy tartalékos tábori lelkész II. világháborús visszaemlékezései"
könyvkiadásra vonatkozó pályázat
A pályázó "Egy tartalékos tábori lelkész II. világháborús visszaemlékezései" című munkájának megjelentetéséhez kérte a XX. Század Intézet támogatását.
A pályázó a pályamunka kéziratát a XX. Század Intézetnek beadta.
A pályamunkából készült könyv megtalálható az intézet könyvtárában.

Gulyás László: E. Benes szerepe a csehszlovák - magyar határ megszületésében
A pályamunka Benes hosszú politikai pályafutásának egy rövid, de annál fontosabb korszakát kívánja feldolgozni, az 1914-től 1920-ig tartó időszakot. Ez időszak alatt születik meg a csehszlovák állam, alakul ki területe, határai. A pályázat arra vállalkozik, hogy nyomon kíséri Benes magyar vonatkozású lépéseit, tevékenységét 1914 őszétől kezdődően 1919 augusztusáig. A cél: a lehetőségek határain belül E. Benes szerepének objektív bemutatása az ú.n. államfordulatban (amikor a Felvidékből Szlovenszkó lesz) és a szlovák - magyar határ megszületésében.
A pályamunka kéziratát a pályázó a XX. Század Intézetnek beadta.

Gyurkovics Tibor: Skizofrén történelem
Köztudott, hogy a skizofrénia endogén jellegű elmeállapot elsősorban, mely öröklött tényezőktől, belső, már-már idegkémiai folyamatoktól függ. Itt viszont előállott egy olyan skizofréniás világ, amely külsőleg is alkalmas, hogy az egyedeket skizofrenizálja.
A pályamunka bemutatja, hogy hogyan éli meg az élhetetlen kommunizmust olyan alkotó, akit minden bukásra predesztinál, akit bármikor elejthet az ÁVÓ éppen úgy, mint a hálózati cenzúra, s bármikor megnyomoríthat a hengerlő hatalom.
A pályamunka elkészítésének határideje: 2004. január 31.

Dr. Heinrich-Tamáska Péter: A Kádár-rendszer börtönpolitikája
A pályázat célja, hogy a "puha diktatúra" időszakának (1963-1989) politikai büntetés végrehajtási mechanizmusát a politikai elítéltek sajátos történetein keresztül felderíteni. Megvizsgálni az elítéltek összetételének szociológiai jellemzőit, rétegződésük változásait, az operatív tisztek működésének és adatszerzésének mechanizmusait, nyilvántartásukat. Vizsgálja hogyan folyt a legbékésebb kádári időkben a harc a katolikus egyház ellen.
A pályamunka kéziratát a pályázó a XX. Század Intézetnek beadta.

Dr. Heltai Gyöngyi: "Kitalált tradíció" vagy "kulturális emlékezet". A "szocialista operett" interkulturális modellkísérletei levéltári dokumentumok tükrében (1949-1968)
A pályázat az operett mint színházi előadásforma sorsát vizsgálja a szocialista korszakban, elsősorban a Fővárosi Operettszínház példáján. A pályázó azt a közel ötven évig tartó folyamatot vizsgálja, amely alatt a műfajt erőteljesen felhasználta a politika. Elemzése kiterjed a szövegre, a zenére, az azokban az államosítás okozta változásokra. A problematikát kultúrtörténeti és teatrológiai szinten tekinti át.
A pályamunka elkészítésének határideje: 2002. október 30.

Dr. Horváth Csaba: A belső elhárítás intézményrendszere Magyarországon 1919-1945 között
A pályázat célja a magyarországi belső elhárítás intézményrendszerének feltárása és bemutatása 1919-1945 között, különös tekintettel az országot behálózó katonai, rendőri, csendőri és polgári szervezetekre, valamint azok feladatkörére. A munka bemutatja ezen szervezetek kapcsolatait, függőségét. A pályázó önálló kiadványban, esetleg egyetemi jegyzetben kívánja közzétenni kutatási eredményeit.
A pályamunka elkészítésének határideje: 2002. szeptember 30.

Horváth János: Amikor még Magyarország a demokrácia fellegvára volt, könyvkiadásra vonatkozó pályázat
A pályázó cikkgyűjtemény megjelentetéséhez kérte a XX. Század Intézet támogatását. A pályamunka azt kívánja bemutatni, hogy a magyar nép szabad választásokon kinyilvánított akaratának megfelelően egészen 1947. február 25.-ig, amikor a Szovjetunió nyíltan beavatkozott az ország ügyeibe Kovács Béla elhurcolásával, demokrácia volt. Ezt mutatnák be a gyűjteménybe felvett cikkek és tanulmányok.

Dr. Horváth Miklós: Az erőszakszervezetek helye, szerepe a társadalmi és politikai konfliktusok kezelésében - fejezetek a karhatalom történetéből 1953-1960
A pályázat témája az erőszakszervezetek, -a Belső Karhatalom, a Rendőrség, a Határőrség, a Honvédség, a Nemzetőrség és a Munkásőrség-, karhatalmi célú alkalmazásával kapcsolatos fontosabb politikai döntések megszületésének közvetlen előzményeinek, tartalmának vizsgálata; az intézményesített erőszak, diktatúra eszközrendszerének részeként létrehozott karhatalmi szervek felépítésének, tevékenységének hiteles bemutatása. A pályázó szeretne átfogó képet adni az erőszakszervezetekkel kapcsolatos politikai döntéshozatal mechanizmusáról a politikai döntések tartalmi elemzésével, illetve ezen döntések megvalósulásának értékelésével. A dolgozat kiemelt figyelmet fordít az erőszakszervezetek szervezeti átalakítására, fejlődésére, a vezetési és irányítási rendszerük felépítésére, változásainak vizsgálatára. Részletesen kitér az erőszakszervezetek közötti munkamegosztás főbb szervezeti és tartalmi kérdéseire, a tevékenységük során megvalósuló együttműködésük főbb területeinek és az együttes tevékenység során jelentkező ellentmondások, problémák bemutatására.
A pályamunka kéziratát a pályázó a XX. Század Intézetnek beadta.

Ihász István: Diktatúrák Magyarországon
A pályázat anyaga a Terror Háza múzeum irattárában van.

Írók Alapítványa - Széphalom Könyvműhely: Esszék Várkonyi N.: Az ötödik ember c. művéről.
A pályázó e tanulmánykötet - melynek szerzői dr. Bolberitz Pál, Bod Péter Ákos, Jókai Anna, Kun Miklós, Mezei Balázs, Miklósi Endre, Tőkéczki László, Varga Csaba, Várkonyi Csaba, - megjelentetéséhez kérte a XX. Század Intézet támogatását. Az esszékötet témája, amelyről a szerzők szólnak, Várkonyi Nándor: Az ötödik ember című műve.
A kötetek megtalálhatók az intézet könyvtárában.

Dr. Jáki László: Antall József tudományos és tanári tevékenysége.
Könyvkiadás
A pályázat az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum által 2000-ben indított sorozat következő darabjának megjelentetéséhez kéri az intézet támogatását. A kiadandó kötet Antall Józsefet, a rendszerváltás utáni első miniszterelnököt mint pedagógust és kutatót mutatja be.
A kötetek megtalálhatók az intézet könyvtárában.

Kabdebó Lóránt: Szabó Lőrinc pályaképe a nácizmus és a bolsevizmus korszakában
A pályázat célja 2000-ben a Szabó Lőrinc-centenárium idején újra felmerült politikai-ideológiai kérdések - a Vezér című vers 1938-as átírása, Horthy Miklós 1938-as, illetve Teleki Pál 1939-es Hitlernél tett látogatása idején küldött riportok - révén a költő pályájának ideológiai vizsgálata. A pályázó több monográfiájában foglalkozott már a költővel, hangsúlyosan irodalmi szempontból, amely kerülte a politikához való kapcsolást. A felmerült kérdésekre most hiteles dokumentumok alapján kísérel meg választ adni.
A pályázat anyaga a XX. Század Intézet irattárában hozzáférhető.

Kahler Frigyes: Az 1956-os forradalom és szabadságharc megtorlása és társadalmi következményei
A pályázat négy nagyobb egységben tárgyalja a címben jelzett témát: az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő megtorlás; a jogeszközök változása a forradalom kitörésétől november 4.-ig; az 1963-1989 közötti büntető ítélkezés a politikai természetű ügyekben; a megtorlás társadalmi következményei. A kutatás egyik sarkköve az erőszakszervezetek működésének megismerése, az 1956-os forradalom megtorlásának teljes körű feltárása. A diktatúra propagandája nyomán ma is él a köztudatban olyan nézet, hogy a forradalom utáni felelősségre vonások elsősorban a forradalom időszakában elkövetett erőszakos cselekmények miatt történtek. Ez a nézet - s ennek terjesztése - úgy tűnik tudatosan azért történt, hogy leleplezze azokat a megtorló intézkedéseket, amelyek a forradalmi szervek békés és jogszerű intézkedései miatt történtek.
A pályamunka kéziratát a pályázó a XX. Század Intézetnek beadta.

Kahler Frigyes: "László Alajos Árpád: Történelmi Irattára"
A pályázat László Lajos Árpád fennmaradt irattárának könyv formájában való megjelentetését tartalmazza. Ez a Történelmi Irattár az 1956-os debreceni eseményeket tartalmazza 1956.október 23-tól, 1957.február 3-ig.
A megjelent kötet megtalálható a XX. Század Intézet könyvtárában.

Dr. Kanyó Ferenc: Szeged hősi temetői
A pályázat célja a két világháború hősi halottairól és áldozatairól való megemlékezés Szeged és környéke veszteségeinek összegzése révén. A pályázó a második világháborúra vonatkozó adatokat korábban publikálta, kutatásait most kiterjeszti az első világháborúra. A hiánypótló kötet számos eredeti felvételt közöl majd a hősi temetők avatásáról, a két világháború közötti ünnepélyes megemlékezésekről.
A pályamunka kéziratát a pályázó a XX. Század Intézetnek beadta.

Kapronczay Péter: A balkán nemzeti fejlődés - a Balkán-föderáció és Magyarország
A pályázat témája a problémakör átpolitizáltsága miatt nem tanulmányozható a közelmúlt és a jelen kor történet-politikai és politológiai összefüggéseinek vizsgálata nélkül. Ezért a szűkebb kutatási téma mellett a szerző tanulmányozza a nemzetek kialakulásáról alkotott különféle teóriákat is, illetve ezeknek a modelleknek a balkáni nemzetekre alkalmazott gyakorlati megvalósulását, a második Jugoszlávia kialakulásának körülményeit, az 1940-es évek második felében jelentkező balkáni föderációs elképzeléseket, illetve ezek továbbélését, a második jugoszláv állam nemzeti-etnikai felépítését, az itt lakó nemzetiségiek konfliktusait, különös tekintettel napjaink válsággócára: Koszovóra.

Kajári Erzsébet: A Belügyminisztérium kollégiumának ülései 1953. július 28-1954. június 22.
A pályázó egy dokumentumkötet megjelentetéséhez kérte a XX. Század Intézet támogatását.
A megjelent kötet megtalálható a XX. Század Intézet könyvtárában.

Kanizsai András: Az 1956-os forradalom eseményei és az azt követő megtorlás Fejér- és Veszprém megye bányaüzemeiben
A pályázat anyaga a XX. Század Intézet irattárában hozzáférhető.

Kecskés Gusztáv: A francia diplomácia és az 1956-os magyar forradalom
A pályázatban a szerző megkíséreli az 1956-os magyar forradalom francia diplomáciára gyakorolt hatásának feltárását, rendszerezését és értelmezését, beágyazva a korabeli francia politikai és társadalmi élet, valamint a nemzetközi kapcsolatok rendszerébe. Franciaország hivatalos álláspontját dokumentáló tények összegyűjtése és elemzése révén árnyaltabb kép nyerhető az 1956-os események visszhangjáról a társadalom különféle szektoraiból, illetve hatásáról a diplomáciai kapcsolatokban. A kutatás az 1956 ősze - 1958 ősze közötti időszakot öleli fel levéltári kutatások és szemtanúkkal készített riportok alapján.
A pályamunka elkészítésének határideje: 2002. szeptember 30.

Keresztes Csaba: Szabadság a döntésben kutatócsoport
Az öt fős kutatócsoport, Szerencsés Károly egyetemi docens vezetésével, arra vállalkozik, hogy az 1920-2002 közötti időszakban Magyarországon lezajlott választások történetét dolgozza fel több szempontból. A kutatás eredményeit egy, a 2003. év végére összeálló tanulmánykötetben foglalnák össze. Az alapvetően gyakorlati felhasználásra szánt tanulmánykötetben elemzésre kerülnének a XX. századi magyar választások többek között statisztikai, politológiai, kommunikációs, jogi és társadalmi szempontból.
A pályázó által vállalt feldolgozandó témakör a következő:
- Visszaélések a XX. században
- Párszervezés
- Állami intézményrendszer és a választások
A pályamunka elkészítésének határideje: 2004. január 31.

Kincses Károly: Erich Lessing fotográfiák (1956) bemutatása az Akik idejöttek c. kiállításon...
A képek kiállítva a XX. Század Intézetben.

Király Zsuzsa: Apor Mária élete
A pályázat célja Apor Mária oral history módszerrel készített élettörténetének megjelentetése, és ezen keresztül a romániai nemzetiségi létezés mindennapjainak tárgy- és adatszerű leírása az 1940-es évektől napjainkig. Az 1935-ben bárói család sarjaként született Apor Mária életútja alkalmat nyújt a harmincas évek erdélyi falujának életvitelébe, társadalmi hierarchiájába való bepillantásra; a második bécsi döntés hatásának, az erdélyi magyarok II. világháború alatti, nemzetközi helyzetről való informáltságának, a román kiugrás érzelmi következményeinek bemutatására; a birtokelkobzás és kitelepítés, az ötvenes évek "erdélyi maffiája", az erdélyi magyar kulturális élet ábrázolására.
A pályamunka elkészítésének határideje: 2002. december 31.

Kiss Edina Veronika: A XX. század magyar protestánsai az üldözöttek védelmében
A pályázat anyaga a XX. Század Intézet irattárában hozzáférhető.

Kis Nóra: Életem II. Portréfilm Horthy Istvánnéről
A pályázat anyaga a XX. Század Intézet irattárában hozzáférhető.

Kiss Tamás: Magyar egyetemek 1956 - Szeged
A pályázó egy nagyobb lélegzetű munka, "Az egyetemek 1956", egyik darabjának megírására vállalkozott. Ennek keretében a feldolgozza az 1956-os forradalom szegedi eseményeit, a Szegedi Egyetem 1956 őszi napjait, visszaemlékezések, dokumentumok alapján.
A pályamunka kéziratát a pályázó a XX. Század Intézetnek beadta.

Kocsis Péter Csaba: A Diósgyőr-Vasgyári kolónia társadalomtörténete 1945-1962
A pályázat célja a II. világháború utáni magyar társadalomfejlődés egy szeletének, a munkásság történetének követése egy konkrét példa alapján.
A Diósgyőr-Vasgyári kolónia jó terep e kutatás elvégzésére, hiszen az eddig feldolgozott történeti források azt mutatják, hogy a gyár az 1867-es alapításától kezdődően állami irányítás alatt állt, s ez a II. világháború után is így maradt. Kitüntetett szerepe volt ennek megfelelően a "vas és acél országa" - programban is.
A pályamunka elkészítésének határideje: 2004. január 31.

Kodolányi Gyula: A nyolcvanas évek, az MDF és az Antall-kormány
A pályázat célja memoár-esszé formájában megírni mintegy 15 év eseményeit, ahogyan azt maga a szerző megélte, és ahogyan az egykori történéseket mai szemmel látja. A középpontban a rendszerváltozás évei állnak. A nagy változásnak azokat a paradigmáit keresi a pályázó, amelyek kereszteződésében átélte ezeket az esztendőket, értelmiségiként, íróként és politikusként. Elemzi az elmúlt évtized gyökeres értékváltozásait, köztük a konzervativizmus, a baloldaliság/jobboldaliság, a liberalizmus, a nemzeti elkötelezettség és szociális érzékenység újraértékelődését. A munka elkészítéséhez a pályázó felhasználja a saját maga készítette jegyzeteket, az Antall-archívumot, a korabeli sajtót és a korszakról megjelent kiadványokat és beszélgetéseket azokkal a személyekkel, akik aktív résztvevői voltak az akkori eseményeknek.
A pályamunka kéziratát a pályázó a XX. Század Intézetnek beadta.

Kónya Dániel: 1956-os forradalom vidéken- Zalaegerszeg
A pályázat anyaga a XX. Század Intézet irattárában hozzáférhető.

Kormos Valéria Ágnes: Magyar nők kényszermunkán a Szovjetunióban 1945 - 1947
A kutatás témája a magyar nők kényszermunkája a Szovjetunióban 1945 - 1947 között, az életben maradottak sorsának követése napjainkig. A pályázat célja, kifejezetten az érintett női lakosságra összpontosítva, egy - egy sorsot kibontva, annak nyomon követése, hogy több mint fél évszázada megtörtént katonai és jogi atrocitásnak, a "kollektív büntetés" gyakorlatának, milyen máig ható lenyomatai vannak társadalmi és egyéni tudatunkban.
A kötetek megtalálhatók az intézet könyvtárában.

Kormos Valéria: Családi sorsok alakulása a Rákosi rendszertől a Kádár rendszer bukásáig
A pályázat célja a mintába bevont hazai és 1956 után emigrációba kényszerült családok sorsának követése, különös tekintettel az ötvenes években átélt eseményekre, helyzetükre az 1956-ot követő megtorlás évei alatt, majd a késő kádári időszakban, a rendszerváltozásig.
Az interjúk, a fotódokumentáció és mindennek CD-n való rögzítése háttér anyagként szolgálhat az említett korszakhoz kapcsolódó más kutatások számára.
A pályamunka elkészítésének határideje: 2004. január 31. 

Kovácsné Klettner Csilla: Balogh István politikai pályája
A pályázat célja dr. Balogh István (Balogh páter) 1944-1951 közötti politikai tevékenységének feldolgozása, kitekintéssel a politikus előzetes szegedi tevékenységére, illetve később, az ötvenes évektől viszonylagos visszavonultságban töltött éveire is. Balogh páter politikai pályája erősen vitatott és máig feldolgozatlan. A levéltári forrásokra és visszaemlékezésekre egyaránt építő munka külön részben foglakozik Balogh páter papi tevékenységével is.
A pályamunka elkészítésének határideje: 2002. szeptember 31.

Kovács Zoltán András: A Waffen SS magyar alakulatai
A pályázat anyaga a XX. Század Intézet irattárában hozzáférhető.

Kozma György: Ritoók Emma élete
A pályamunka elkészítésének célja, Ritoók Emma életének bemutatása. Ritoók Emma, a Fővárosi Könyvtár egykori igazgatója, bizonyos mértékű jobboldali radikalizmusa miatt olyan mértékben lett számkivetett a magyar szellemi életből, hogy Knut Hamsun - fordításait évtizedekig a fordító nevének megjelenítése nélkül adták közzé. Best-seller regényeit pedig csak a kilencvenes években kezdték újra kiadni. A legmodernebbek (Husserl, Heidegger) által befolyásolt filozófusi munkásságát pedig azért is érdemes felfedezni, mert a női gondolkodók sokféle ok hatására túl gyakran a feledés homályába kerülnek. Miután lejárt az általa titkosított Napló zárolt ideje, - kiderülhet, hogy a magyar naplóirodalom egyik fontos műve - amelyből teljesebb képet kaphatunk majd Ritoók Emma összetett személyiségéről.
A pályamunka kéziratát a pályázó a XX. Század Intézetnek beadta.

Kő András: Kossuth tér, 1956
Az 1956. október 25.-i, Parlament előtti vérengzésben számos ártatlan ember vesztette életét. Mint ismeretes, békés tüntetésnek indult az esemény, s aztán vérfürdővel zárult. A fő kérdés az volt, hogy ki lőtt? Két alternatíva jött szóba: az egyik az, hogy a Földművelésügyi Minisztériumról magyar ávósok lőttek a tüntető tömegre, a másik az, hogy orosz tankok. Jelen kutatás (sok száz ember megszólaltatása, dokumentumok megtalálása) azt bizonyítja, hogy szovjet tankok lőttek a tüntető tömegre. A pályázat célja, hogy 1956 egyik "fehér foltjáról" olyan könyvet tegyen le az asztalra, amely nagymértékben segít megérteni a forradalom összefüggéseit.
A megjelent kötet megtalálható a XX. Század Intézet könyvtárában.

Kun Miklós: Sztálin árnyékában
A Sztálinról szóló magyar nyelvű szakirodalom rendkívül szegényes. Egészen az 1990-es évekig a cenzurális megkötések miatt nem láthattak napvilágot nyugati kremlinológusok alapvető művei. A szerző az elmúlt években beható kutatást folytatott az orosz és a nyugati archívumokban a témáról. A készülő monográfia törzsanyagát a sztálini biográfia fehér foltjának eltüntetése jelenti. Szó van benne a diktátor ifjúságáról, börtönéveiről és külföldi útjairól, 1917 utáni pályájáról, munkatársairól, az ellenfeleivel való brutális leszámolásról A mű magyar vonatkozásai is rendkívül fontosak. Ezek főleg az 1945 utáni fejezetekben bukkannak elő. A könyvben szó van - teljesen publikálatlan források alapján - Vorosilov marsall magyarországi küldetéséről, Sztálin szerepéről a magyar-román határok kialakításában és a Rajk-per megrendezésében, Rákosi és Sztálin kapcsolatáról.
A pályázó a pályamunka kéziratát a XX. Század Intézetnek beadta.

Kupa Dezső: Tanácsköztársaság 1919
A pályázat anyaga a XX. Század Intézet irattárában hozzáférhető.

Kurucz Gyula: Az 1989-es határnyitások
A pályázat anyaga a XX. Század Intézet irattárában hozzáférhető.

Kuszálik Péter: Az Utunk (1946-1989) repertóriuma
A pályázat célja az 1944 utáni korszak erdélyi sajtójának egyik legreprezentatívabb képviselője, az Utunk című irodalmi hetilap repertóriumának összeállítása. Az Utunk lapjain nyomon követhető az erdélyi magyarság kulturális élete, az irodalmi hierarchia és változásai, valamint a kommunista korszak teljes keresztmetszete. Eddig csak tíz évfolyamáról készült repertórium; a teljes repertórium összeállítása nagyban segítheti a korszakot kutatók munkáját.
A pályamunka elkészítésének határideje: 2002. október 30.

A-K | L-Z


vissza
f�al

  Fejlesztette a
CENTER.HU Kft.
mail.terrorhaza.hu 1@mail.terrorhaza.hu

       Impresszum  |  Adatkezelés  
www.magyarforradalom1956.hu www.lakossagcsere.hu www.xxiszazadintezet.hu www.terrorhaza.hu www.koestler.hu www.svabkitelepites.hu www.orwell.hu www.magyarholocaust.hu www.magyartragedia1945.hu www.szexualisforradalom.hu www.delvidekitragedia.hu przewoznik.terrorhaza.hu www.habsburg.org.hu http://www.elsovilaghaboru.com/